KSH: éves átlagban 226 ember költözik el Szegedről, viszont mi lettünk a harmadik legnépesebb város

A fővárosban 2021 elején bő 26 ezerrel éltek kevesebben, mint egy évvel korábban, de a vidéki nagyvárosokban is hasonló tendenciát láthatunk – írja a G7 gazdasági portál. A vidéki nagyvárosok közül Győr, Sopron és Szombathely népessége nőtt, míg az összes többi jelentősebb vonzáskörzettel bíró nagyváros lélekszáma csökkent. Szegeden mérsékelt a csökkenés, mint a KSH adataira támaszkodó elemzés írja,

• Szeged,
• Tatabánya,
• Székesfehérvár,
• és Veszprém esetében a környező települések népességnövekedése részben vagy egészben ellensúlyozta a városi lélekszám csökkenését.

MISKOLC LECSÚSZOTT A DOBOGÓRÓL, SZEGED LETT A HARMADIK LEGNAGYOBB MAGYAR VÁROS

Látványosan felgyorsult a legnagyobb magyar városok népességének csökkenése 2020-ban, miközben a környékükön lévő települések lakosságszámának emelkedése ugyanilyen látványosan nőtt. A KSH kimutatásában szereplő 22 nagyvárosban 2021 elején bő 44 ezerrel laktak kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben ugyanezeknek a településeknek az agglomerációjában 16 ezerrel nőtt a népességszám. Mindeközben a Balatonhoz is több mint ötezren költöztek le.

Szeged lakossága hét év alatt 1579 fővel csökkent, ez éves átlagban 226 főt jelent. A képzeletbeli dobogóról Miskolc lecsúszott, így Budapest és Debrecen után 2020-ban már Szeged volt a harmadik legnépesebb magyar város, 160.258 lakosával.

Mint az elemzés kitér rá, akadtak olyan térségek is, mint például Szeged, Tatabánya, Székesfehérvár, vagy Veszprém, ahol a környező települések népességnövekedése részben vagy egészben ellensúlyozta a városi lélekszám csökkenését. A gazdaságilag elmaradottabb régiókban azonban a nagyvárosok és a környékbeli településeik lakosságszáma egyaránt látványosan csökkent. Ez történt például Békéscsabán, Miskolcon, Salgótarjánban és Zalaegerszegen is.

Az alábbi grafikonon jól látszik Szeged ambivalens helyzete, éves átlagban 226 ember költözik el a Napfény Városából, azonban 233 az agglomerációban telepedik le:

BEÜTÖTT A JÁRVÁNY

A fenti trendek közé robbant be 2020-ban a járvány, amely szinte mindenhol ugyanolyan hatást váltott ki – írja a G7 elemzése. Tavaly azokban a városokban is csökkent a népesség, ahol a megelőző hét év átlagában növekedett, ahol pedig korábban is csökkent, ott (Debrecen kivételével) még gyorsult is a népesség fogyása.

BUDAPEST LAKOSSÁGA EGY KISVÁROSNYI EMBERREL CSÖKKENT, NÉPESSÉG-BUMM A BALATONON

Nagyon látványosan megugrott a Balaton környékén élők száma, az agglomerálódó térségként kezelt 53 településen 2021 kezdetén 5,5 ezerrel többen laktak, mint egy évvel korábban, ami közel 4 százalékos népességnövekedést jelent. Mint az elemzés írja, nagy valószínűség szerint a pandémia, illetve annak egyéb következményei állhatnak a háttérben.

• Az okok részben lehetnek adminisztratívak, hiszen voltak olyan helyzetek az elmúlt évben, amikor számított, hogy ki hova van bejelentve. A kijárási korlátozásnál ugyan a kormány külön felhívta a figyelmet, hogy nem szükséges átjelentkeznie annak, aki nem a bejelentett lakcímén él, biztosan voltak olyanok, akik ezt korábbi mulasztásukat pótolva most tették meg.
• Májusban pedig volt olyan időszak, amikor a fővárosban, illetve a Pest megyében élőkre eltérő szabályok vonatkoztak, így biztosan voltak olyan nyaralótulajdonosok, akik ekkor átjelentkeztek inkább a hétvégi házukba.

Ez egyébként a balatoni népességrobbanás mellett magyarázná a budapesti lakosság számának kifejezetten jelentős csökkenését is. A fővárosban 2021 elején bő 26 ezerrel éltek kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben ezt megelőzően, ha csökkent is a lélekszám, ennél sokkal lassabban:

Forrás és grafikonok: G7, KSH