A téli szünet után pánikhelyzet alakulhat ki az iskolákban: háromezer pedagógus már biztos abban, hogy nem szeretné felvenni az oltást
Újabb felmérés készült az iskolák átoltottságára vonatkozóan tudta – tudta meg az Index a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökétől. Horváth Péter elmondta: a helyzet aggasztó, 1500 intézményben mintegy ötezer pedagógus nincs beoltva, és közülük háromezren a jövőben sem tervezik felvenni a vakcinát.
Hozzávetőlegesen a hazai intézmények negyede vett részt abban a felmérésben, melyet a Nemzeti Pedagógus Kar indított el a közelmúltban annak érdekében, hogy kiderítsék, januártól hány pedagógust és más iskolai dolgozót kell majd pótolni a kötelező oltás miatt. Az igazgatóknak az alábbi kérdésekre kellett válaszolniuk:
- Az intézményében hány olyan pedagógus van, aki nincs beoltva?
- Az előzetes beszélgetések alapján közülük hányan vannak azok, akik nem is tervezik felvenni a vakcinát?
- Az intézményében hány olyan egyéb dolgozó van, aki nincs beoltva?
- Az előzetes beszélgetések alapján közülük hányan vannak azok, akik nem is tervezik felvenni a vakcinát?
SOKAN INKÁBB ÚJ ÁLLÁST KERESNEK
Összesen 1522 intézmény jelzett vissza, ezek egyharmada óvoda, egyharmada általános iskola, a fennmaradó részt pedig a középiskolák, a szakszolgálatok, a kollégiumok és a művészeti iskolák teszik ki. A felmérésben résztvevő iskolákban és óvodákban összesen 5270 olyan pedagógus van, aki nincs beoltva, közülük 3338-an nem is tervezik felvenni a vakcinát. A tanárok 61 százaléka tehát az intézkedés hatására sem változtat a korábban meghozott döntésén. Szintén nem elhanyagolható tény, hogy az 1522 intézményben van továbbá 3289 egyéb munkavállaló, aki ugyancsak nem vette fel az oltást, és közülük 2081-en nem is tervezik azt beadatni. Az oltatlan takarítónők, karbantartók, portások 60 százaléka ezek alapján januártól inkább új állást keres.
AZ ÁLLAMI ISKOLÁKBÓL VÁNDOROLNAK EL A DOLGOZÓK
Mivel az elvárt oltásról szóló kormányrendelet az állami iskolákra vonatkozik, vélhetően a pedagógusokhoz hasonlóan ők is olyan magán- vagy egyházi intézményben folytatják a munkát, ahol az intézkedés bevezetéséről a fenntartó egyénileg dönthet. Így éppen azokból az állami iskolákból vándorolnak el a dolgozók, ahol számos esetben már eddig is csak megfeszített tempóban, túlórákkal, és helyettesítésekkel lehetett ellátni a feladatokat. A felmérésből egyébként az is kiderült, hogy a többség számára egész egyszerűen érthetetlen, hogy a kötelező oltás bevezetése miért a fenntartótól, és miért nem a feladatoktól függ? – tette fel a kérdést Horváth Péter. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi Kormányinfón arról beszélt, hogy a pedagógusoktól azért várják el az oltást, mert ők sok gyerekkel találkoznak, állandóan közösségben vannak. Egyelőre nem tudni, miért lenne ez másképp a magán- vagy egyházi fenntartású intézményekben.
PÁNIKHELYZET A TÉLI SZÜNET UTÁN
„Míg egyes intézményekben 100 százalékos az átoltottság, máshol a dolgozók 30-40 százaléka nem vette fel az oltást. Ha az oltatlanok 60 százaléka esetleg meg is gondolja magát, januártól összességében a munkavállalók 10-20 százaléka kieshet, ami egyértelműen veszélyezteti a feladatellátást. Emiatt a téli szünet után pánikhelyzetek alakulhatnak ki, erre kellene valamiképp megoldást” – folytatta Horváth Péter, hozzátéve, hogy éppen ezért az államtitkársággal is megosztják a felmérés eredményeit. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója emellett rávilágított: iskolánként eltérőek az adottságok. Ha például valahol a tíz angoltanár közül kiesik egy, akkor csoportösszevonással viszonylag könnyen orvosolni lehet a helyzetet. Ugyanakkor ha egy vagy akár több alsós pedagógus távozik, akkor a gyerekek állandó osztályfőnök nélkül maradhatnak, ami ebben az életkorban komoly törést jelenthet.
NEM LESZ, AKI TANÍTSA A GYEREKEKET
„Nem okozna nehézséget az intézkedés, ha egyébként hazánkban rengeteg ugrásra kész pedagógus lenne, aki csak azt várja, hogy valahol lehetőséget kapjon. A helyzet viszont az, hogy nincsenek az utcán szabad pedagógusok. Más adottságok mellett teljesen helyénvaló lenne az átoltottság növelése, hiszen mindenki azt szeretné, hogy maradjon a jelenléti oktatás, és ahhoz a védettség elengedhetetlen. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a járvány mellett van még valami, ami veszélyt jelent a gyerekek jövőjére nézve, ez pedig nem más, minthogy elfogynak a pedagógusok, és nem lesz aki tanítsa őket” – tette hozzá Horváth Péter.
