Rusvai Miklós: biztos, hogy lesz ötödik hullám, de már jövőre győzelmet arathatunk a koronavírus felett

Nagyjából 90%-os immunizáltság kellene ahhoz, hogy a koronavírus-járvány többé ne okozzon járványhullámokat, és ezt a szintet akár már a következő év második felében is elérhetjük – mondta Rusvai Miklós víruskutató a Portfolionak.

A szakember szerint nem kizárólag az átoltottság növeli a társadalmi immunizáltság szintjét, hanem az átfertőződés is, így tudjuk majd elérni a kellő szintet, az oltást ugyanis sokan nem fogják felvenni. Ha bebizonyosodik, hogy az omikron gyorsabban terjed, és enyhébb megbetegedést okoz, mint a delta variáns, akkor még segítségünkre is lehet a szükséges immunizáltsági szint hamarabbi elérésében.

Karikó Katalin: nem kizárt, hogy az omikron véget vet a járványnak

JELENLEG NAGYON NEHÉZ ELÉRNI A TELJES ÁTOLTOTTSÁGOT

Rusvai Miklóst arról is kérdezték, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha az omikron a deltánál mégsem bizonyul enyhébbnek a megbetegedést illetően, és hogy virológiai szempontból mennyire lenne indokolt az általánosan kötelező koronavírus elleni oltás bevezetése. “Jelentősen csökkenne a koronavírus-hullámok során látott halálozás, ha a teljes lakosság körében nagyon magas, 100% körüli lenne az immunizáltság szintje” – mondta Rusvai Miklós víruskutató. A szakember immunizáltságot, és nem átoltottságot mondott, szerinte ugyanis a jelenleg nagyon nehéz elérni a teljes átoltottságot, mivel országonként sokan vannak, akik elutasítják a vakcinát. Az oltások mellett az immunizáltságot így növeli az is, ha valaki átesik a koronavírus-fertőzésen – mondta Rusvai. A vuhani vadvírus esetén még 65-70%-os átimmunizáltság kellett volna, a delta esetén ez már 90% – mondta a professzor. Ha sikerülne ezt az immunizáltsági szintet elérni, akkor a koronavírus-járvány többé nem magas esetszámokkal járó hullámokban jelentkezne, sokkal alacsonyabb szinten lenne jelen a társadalomban.

A 90%-OS IMMUNIZÁLTSÁG NINCS IS OLYAN MESSZE

Rusvai Miklós szerint egyébként a 90%-os immunizáltság nincs is olyan messze: a társadalom nagyobb része oltással, az oltatlanok pedig átfertőződéssel szereznek immunitást, és a szakember szerint a jövő év második felében kialakulhat a társadalmi immunitás akoronavírussal szemben. A virológus bizakodó az omikron variánssal kapcsolatban, amely szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy a társadalomban gyorsabban kialakuljon a védettség szintje. Ehhez az kell, hogy beigazolódjon: az omikron nemcsak gyorsabban terjed, mint a delta (szerinte ez már biztosra vehető), de enyhébb megbetegedést is okoz. Rusvai szerint okkal reménykedhetünk ebben, egyes vírusokra ugyanis jellemző, hogy az idő folyamán egyre enyhébb lefolyást okoznak majd, mígnem szezonális vírusokká szelídülnek. “A járvány eleje óta úgy várunk egy ilyen variánsra, mint a messiásra. És ha az omikron lesz ez a várva várt variáns, akkor kicsit korábban is jött, mint amire számítottam” – nyilatkozta.

NEM LESZ MINDIG ILYEN ROSSZ A HELYZET

Rusvai Miklós egyébként a középtávú kilátásokkal kapcsolatban is optimista. Amikor arról kérdezték, hogyan képzeli a koronavírus-helyzetet mához öt évre, a szakember elmondta: szerinte a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a koronavírus szezonális betegséggé szelídül. „A magas immunizáltsággal a betegséget ki lehet irtani, de a vírust nem, az mindig jelen lesz” – mondta Rusvai, aki szerint ez a legtöbb korábbi betegség során is így alakult, csak nagyon kevés esetben sikerült a vírust magát kiirtani a védőoltásokkal. Példaként a kanyarót említette, amely a széles körű átoltottság miatt ma már nem okoz megbetegedéseket. Ennek ellenére velünk él, és csak a megfelelő pillanatra vár – ahol pedig alacsonyabb az átoltottság, ott néha fel is üti a fejét betegség formájában. Szerinte, jó okunk van azt hinni, hogy a koronavírus a jövőben enyhébb megbetegedéseket okoz majd. Ez a fajta evolúció ugyanis a korábbi koronavírusokra is jellemző volt, amelyek kezdetben súlyosabb megbetegedéseket okoztak, ma pedig csak szezonálisan jelennek meg, akkor is általában enyhe a megbetegedés lefolyása – a szervezetünk ugyanis több évtizede ismeri ezeket a vírusokat.

JÖN AZ ÖTÖDIK HULLÁM

A Portfolio megkérdezte Rusvai Miklóst, hogy milyen járványügyi lépésekre és lefolyásra számítsunk abban az esetben, ha az omikron végül ellenállóbbnak bizonyul az oltásokkal szemben, és nem is okoz enyhébb lefolyást, mint a delta. A szakember válasza szerint ez sem kizárható, ugyanis nem törvényszerű, hogy a jelenlegi koronavírusnak is kialakul majd egy szelídebb variánsa – példaként az influenzát említette, amely minden évben nagyjából hasonló súlyosságú megbetegedéseket okoz.

Mindenesetre azt biztosra veszi Rusvai Miklós, hogy Magyarországon lesz következő hullám, és hogy azt az omikron indítja majd be. Várakozása szerint az omikron legkésőbb karácsonykor megjelenik Magyarországon, amikor külföldről sokan hazatérnek. 

A variáns utána januárban terjedni kezd, és február-március környékén beindítja az újabb hullámot. A járványhullám súlyossága pedig azon múlik majd, hogy az omikronnak milyen tulajdonságai vannak a deltához képest.