„A lélek érzi a szeretetet” – üzente Csollány Szilveszternek Bányai Gábor, aki 111 napot volt az intenzíven és akit a szegedi orvosok mentettek meg

Egy hete jött a sokkoló hír: a versenyzéstől 2003-ban visszavonult, olimpiai bajnok tornász megfertőződött a koronavírussal, lélegeztetőgépre került. Reményt adhat az, hogy akadt, aki a reménytelen helyzetből is képes volt talpra állni. Bányai Gábor, akit Szegeden kezeltek ezzel kapcsolatban elmondta a Blikknek, hogy mi kellett az ő csodás gyógyulásához, és reméli, Csollánynak is sikerül felépülnie.

Továbbra sem érkezett hír arról, hogy Csollány Szilveszter állapota javult volna. Az 51 éves olimpiai bajnok tornászról egy hete, hétfőn derült ki, hogy kórházba került, sőt lélegeztetőgépen van, miután koronavírusos lett. Eleinte Sopronban kezelték, majd átszállították Budapestre.

111 NAPOT TÖLTÖTT INTENZÍVEN

A hasonlóan súlyos állapotban lévő betegeket az életfunkciókat fenntartó, műtüdőként működő ECMO-készülékkel (extrakorporális membránoxigenizációs gép) kezelhetik. Korábban Bányai Gábor országgyűlési képviselőnél is ezt használták, aki felépült a betegségből. Az 52 éves politikus 111 napot töltött az intenzív osztályon, ebből 85-öt mélyaltatásban, 69 napig pedig a már említett ECMO-készülékkel tartották életben Szegeden. “Úgy gondolom, hogy a legfontosabb az akaraterő. Az orvostudomány lehetőségei is behatároltak, a végén a betegen múlik, hogy elmegy vagy marad. Nekem rengeteget segített, hogy a családom sokat látogatott, mindig ott voltak mellettem a szeretteim, amikor csak lehetett. Nem engedték el a kezemet, és én ezt tudat alatt éreztem, ez volt a kulcs” – mondta Bányai Gábor, aki kiemelte, hogy az agya nem fogta fel, de a lelke érezte a támogatást és a szeretetet, és ez tartotta életben.

ÉREZTE AZ ORVOSOK ÉS AZ ÁPOLÓK GONDOSKODÁSÁT

Az országgyűlési képviselő elmondta, hogy amikor rá volt kötve a gépre, altatásban volt, és bár nem tudott reagálni, érezte az orvosok és az ápolók gondoskodását, érintését, törődését, simogatását, ami rengeteg erőt adott neki. “Sajnos az elhúzódó betegség alatt teljesen leépül az izomzat, kell fél év, mire újra teljes, önálló életet élhet az ember” – mondta Bányai Gábor.