Szegeden sem ismeretlen senkinek a széthagyott lime-ok sokasága, de Budapesten 7000 megosztott roller és 2000 kerékpár található szerteszét a városban. A kaotikus helyzetet az okozza a városban, hogy ezeknek az eszközöknek a használatát nem szabályozta senki. Eddig. A szerdai fővárosi közgyűlés a budapesti köztereken elharapózott káoszban szeretne rendet vágni azzal, hogy a szabályozás megteremtésével új alapokra helyezi ezeknek az eszközöknek a használatát és parkoltatását – írja az Index.
A főváros nem vár tovább arra, hogy a KRESZ keretei között országos szinten szabályozzák a rollerek és e-rollerek, illetve egyéb, egyensúlyozást igénylő eszközöknek a használatát, ezért a BKK-val és a kerületekkel közösen mintegy 500 mikromobilitási pont kialakítására vállalkoznak. Az első 1-200 ilyen pont a jövő év első felében épülhet meg.
NEM TILTANI KELL, HANEM SZABÁLYOZNI
Nem tiltani kell, hanem szabályozni – hangsúlyozta Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke a BKK által a témában tartott sajtóbeszélgetésen. Ezek az eszközök egyfelől sokkal jobb közterület kihasználást tesznek lehetővé, hisz egy parkoló autó helyén akár 10-12 roller is parkolhat, ugyanakkor számos konfliktus forrása is, elég ha a gyalogosok közti cikázásra vagy az út közepén lefektetve, sorsukra hagyott gépekre gondolunk. A cél az, hogy végre ezeket a megosztás alapú mikromobilitási eszközöket rendezett viszonyok között integrálják a közösségi közlekedés nagyobb rendszerébe.
A LEGFORGALMASABB CSOMÓPONTOKON LESZ MOBILITÁSI PONT
Az integráció első lépéseként létrehoznak egy olyan mobilitást menedzselő rendszert, amellyel nyilvántartják, felügyelik és engedélyezik az eszközök mozgását Budapesten. A fizikai integrációt az elsőként megjelenő mikromobilitási pontok jelzik majd, itt csak megosztás alapú mikromobilitási eszközöket illetve bicikliket (saját bringát is beleértve) lehet felvenni és leadni. Ettől várják a rendezetlenség megszűnését. A tervek szerint szolgáltató-semleges pontok lesznek, azaz itt minden eszköz elérhető lesz innen. A legsűrűbben lakott városrészeken akár egymástól 150 méteres távolságban is találkozhatnak ezekkel a pontokkal a felhasználók. A mobilitási állomásokat a város legforgalmasabb csomópontjain alakítják ki, ahol minden járművet leparkoltathatnak, a megosztás alapú robogókat is beleértve. A szolgáltatók hatósági szerződést kötnek majd az adott közterület tulajdonos önkormányzatával, a közterület használatáért pedig majd díjat fizetnek.
A SZOLGÁLTATÓ KAPJA MAJD A BÍRSÁGOT
A szolgáltatók még nem kötötték meg a közterületeket tulajdonló önkormányzatokkal a hatósági szerződéseket, de az eddigi egyeztetések alapján már tudható, hogy a szerteszét hagyott eszközökért közvetlenül nem a felhasználót, hanem a szolgáltatót fogja bírságolni az önkormányzat. Az már a megosztási szolgáltatást végző cégtől függ, hogy a bírságot miként hárítja tovább az eszközeit szétdobáló felhasználói felé.
