Röst Gergely: jön az ötödik hullám, a mostani védekezés az omikronnal szemben már kevés lesz

A védekezés, ami a delta variáns által okozott járványhullámban még éppen elég, az omikronnal szemben már kevés lesz – ez az egyik fő következtetése annak a hazai tanulmánynak, amely a napokban jelent meg és szerzője a szegedi Röst Gergely, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport vezetője, valamint szegedi matemetikuscsapata. A projekt apropóján a Portfolio beszélgetett a matematikussal, valamint Oroszi Beatrix epidemiológussal, akikkel az omikron terjedésének legújabb hazai és nemzetközi fejleményeit értékelték.

Az EU/EGT országokban január elején várható az omikron variáns dominánssá válása. Mindezek alapján szinte biztosra vehető, hogy az omikron gyors terjedése miatt idehaza is bekövetkezik a negatív járványügyi fordulat és megindul az ötödik hullám. A szegedi kutatók szerint ideje lenne készenlétben állni új védelmi intézkedésekkel, mert a szupervariáns olyan gyors terjedésre képes, hogy az igazolt esetek felderítésére egész egyszerűen nem lesz idő.

ILYEN LESZ AZ ÖTÖDIK HULLÁM

10-ből 9 Szeged365 olvasó (és úgy általában mindenki) arra kíváncsi, hogy mennyire lehet súlyos az újabb, omikron variáns által beindított járványhullám. A szakértők pedig válaszokat keresnek.

Néhány napja jelent meg e célból Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusának és kollégáinak tanulmánya medRxiv tudományos folyóiratban (ez egy preprint portál, ahol a megjelent anyagok még nem esnek át szakmai bírálaton).

A matematikusok ebben a publikációjukban felmérték az omikron variáns által okozott új járványhullámok lehetséges következményeit és arra a következtetésre jutnak, hogy még azokban a régiókban is jelentős új hullám várható az omikron miatt, ahol a delta variáns terjedését kontroll alatt tartják a korlátozó intézkedések és a népesség immunizációja. Kutatásukban modellezték a népesség védettségi szintjének, a vírus lehetséges áttörésének és az új variáns immunitáskerülő képességének hatását is. A kutatók a kódokat is nyilvánossá tették, sőt, ezen az oldalon interaktív módon is lehet kísérletezni az omikron hullámokkal.

A legfontosabb tanulságok, amelyekről Röst Gergely beszámolt:

• Amikor az omikron variáns terjedni kezdett Dél-Afrikában, az adatokból úgy becsülték, hogy mintegy négyszeres terjedési előnye volt a delta variánnsal szemben abban az értelemben, hogy egy omikron eset négyszerannyi új fertőzést okozott, mint egy delta eset. A gyorsabb terjedéssel kapcsolatban Oroszi Beatrix pedig arról beszélt a Portfolionak, hogy az omikron fertőzések duplázódási ideje az Egészségügyi Világszervezet szerint jelenleg 1,5-3 nap. Ilyen magas duplázódási időt Magyarországon még soha nem tapasztaltunk. Október második felében, amikor a delta variáns nagyon gyorsan terjedt az országban, 7 nap alatt duplázódott a regisztrált fertőzésszám, később 10-14 nap alatt. “Az omikron esetén tehát egy nagyon gyors járványfelfutással kell számolni” – mondja az epidemiológus.
• Röst Gergely szerint ezek után a kérdés az, hogy ennek a versenyelőnynek mi az oka. Az egyes variánsok terjedésének ütemét az alap reprodukciós szám (R_0), a védekező intézkedések, és a népesség immunitása együttesen határozza meg. Mivel az intézkedések adottak, a négyszeres előny a másik két tényező valamilyen kombinációjából eredhet. 
• Fontos kiemelni, hogy a két tényező között van egy trade-off abban az értelemben, hogy ha az immunelkerülés nagyon magas, akkor a terjedési képesség mérsékeltebb, ha pedig a terjedési képesség nagyon magas, akkor az immunelkerülés aránya mérsékeltebb kell hogy legyen, hogy együttesen kiadják a megfigyelt versenyelőnyt. A tanulmányban megjelent modellben a szegedi tudósok az összes lehetőséget egyszerre vizsgálták. “Az már látszik, hogy az omikron sokkal könnyebben megfertőzi a korábban oltottakat, de a korábban átesetteket is körülbelül ötször akkora arányban tudja újrafertőzni, mint a delta. Ha nagyon hatékony az immunitás elkerülésében, akkor még az is lehetséges, hogy az R_0 értéke kisebbnek bizonyul, mint a deltának, jelenleg ez még nem világos” – magyarázta a matematikus professzor, aki azt is kifejtette érdeklődésünkre, hogy ez esetben mégis hogyan képes kiszorítani a delta variánst. Elmondása szerint ez úgy valósulhat meg, hogy a jelentős előzetes immunitással rendelkező országokban az omikron potenciálisan sokkal több embert tud megfertőzni, hiszen ő a delta ellen már védettek közül is szedi az áldozatait. A modell egyik fontos konklúziója, hogy akármilyen kombinációt nézünk, az a védekezés, ami a delta variáns által okozott járványhullámban még éppen elég, az omikronnal szemben már kevés lesz.

MÉG NEM VILÁGOS, MENNYIRE LEHET SÚLYOS AZ OMIKRON LEFOLYÁSA

A harmadik, és a legfontosabb fontos kérdés az omikron hullámokkal kapcsolatban, hogy mennyire lehet súlyos az új hullám lefolyása. Röst Gergely erről úgy vélekedett, hogy vannak biztató hírek, de kevésbé biztatóak is, összességében ez még nem világos. A matematikus szerint azt látni kell, hogy ha kisebb arányban is igényelne kórházi kezelést az omikron, de egy éles járványcsúcs miatt egyszerre sokkal több fertőzött van, akkor az még mindig komoly problémát okozhat az egészségügyi ellátórendszernek. “A pontos arányokon sok múlik, de ezeket még nem ismerjük” – szögezte le a matematikus.

“Egy futballmeccsre is érdemes alaposan felkészülni, és nem csak abban bízni, hogy hátha gyenge lesz az ellenfél” – szemléltette a szegedi tudós.

MAGYARORSZÁG HELYZETE EGYEDI

A matematikus arra is kitért, hogy Magyarország helyzete is egyedi. “Nálunk csökken a delta hullám, az ilyen országok közül mi a magas populációs immunitás, enyhe intézkedések szcenárióban vagyunk. A modellezés alapján számunkra a mérsékeltebb immun-elkerülés esete lenne a szerencsésebb” – fogalmazott az SZTE matematikusa, aki azt is hozzáteszi: az enyhe korlátozó intézkedések nyilván kedveznek az omikron terjedésének, de van pár olyan tényező is ami nekünk kedvez.

• Még csak most vagyunk túl egy nagy delta hullám csúcsán, emiatt sok a frissen átesett immunis.
• A téli iskolai szünet is jókor jön.
• A harmadik dózisokban is viszonylag jól állunk, és nagy számban ezek is frissek az oltási hetek miatt. Ez azért is fontos, mert az most már kezd egyértelművé válni, hogy a három dózis sokkal jobb védelmet ad az omikron ellen, mint a kettő.

A teljes interjút és elemzést IDE kattintva találod. Forrás: Portfolio.