Szegedi Arcok

Letoha Tamás: Az omikron nem egy védtelen populációra csap le, jól jártunk a kínai Sinopharm vakcinával

Véget ér-e a koronavírus-járvány, és ha igen, mikor? Védenek-e az oltások az újabb vírusvariánsok ellen? Többek közt erről kérdezte az Év példaképe-díjas szegedi kutatóorvost a Mandiner. A terjedelmes interjúban Letoha Tamás többek között azt is elárulta, hogy véleménye szerint a vírus velünk marad, valamint, hogy az omikron ellen például jól jártunk a Sinopharm vakcinával.

“Ez elsőre ijesztőnek tűnhet, de az alapfeltevés az, hogy a koronavírus velünk marad, vissza-visszatér a populációba, és itt lesz körülöttünk. A koronavírus egy légutakat, légzőszerveket fertőző kórokozó, az emberi élethez pedig nélkülözhetetlen a légzés, ezért lehetetlen megakadályozni, hogy valamennyi vírus bekerüljön a légutakba. Ez persze nem jelent feltétlenül súlyos megbetegedést okozó fertőzést. Mindenesetre a koronavírus terjedését gyakorlatilag lehetetlen megállítani. De nem mindegy, hogy a vírus és az ember találkozása milyen következményeket eredményez. Fontos megjegyezni, hogy a történet mindkét szereplője – tehát az ember és a vírus – változik, és ez azzal jár, hogy a találkozásuk is eltérő eredménnyel járhat” – emelte ki Letoha Tamás arra a kérdére válaszoéva, hogy mégis mikor érhet véget ez az egész járvány hazánkban.

AZ OMIKRON EGY HIV-FERTŐZÖTT EMBERBEN ALAKULT KI?

Letoha Tamás az omikronról is beszélt. Mint mondta: “az omikron valószínűleg egy nagyon gyenge immunrendszerű betegben, feltehetően egy HIV-fertőzött emberben alakult ki, ahol egy ilyen mértékű mutációhoz szükséges mennyiséget el tudott érni, és tovább tudott terjedni. A dél-afrikai tapasztalatok alapján az omikron egy relatíve gyorsan terjedő, tehát nagy fertőzőképességű, de inkább felső légúti betegséget okozó variáns. Ez a vírus jobban emlékeztet a felső légúti hurutos, náthás megbetegedést okozó humán koronavírusokra, mint az SARS-CoV-2-re, amely bizonyos élettani hatásai alapján inkább egy biológiai fegyverhez volt hasonló. Az omikron nem egy védtelen populációra csap le. Az európai társadalmak nagy része pedig vagy természetes, vagy mesterséges úton védettséget szerzett a koronavírussal szemben. Az oltásokkal létrehoztunk egy nagyon erős alapimmunitást. Ugyan ez nem egy sterilizáló immunitás, de nagyban segíti a vírus leginkább patogén – azaz a megbetegedésért legnagyobb mértékben felelős – részével, a tüskefehérjével szembeni védekezést” – hangsúlyozta a szegedi kutatóorvos.

OLTÁSOK ÉS VARIÁNSOK

“A vírus megbetegítésért legnagyobb mértékben felelős része az úgynevezett tüskefehérje. A SARS-CoV-2 ellen kifejlesztett oltások nagyobbik része ezt a vírusfehérjét kódoló DNS vagy RNS-t tartalmazza, ezért a szervezetben is a tüskefehérje régió ellen alakul ki védekezés. A kínai Sinopharm vakcina kivétel, mert az teljes, de inaktivált vírust tartalmaz, így a koronavírus egyéb részeivel, például a nukleokapszid vagy a membrán régiók fehérjéivel szemben is kialakít antitest- illetve sejtes alapú immunvédelmet. A tüskefehérjét tartalmazó oltások alkalmazása azért volt jó, mert segítenek elkerülni a súlyos megbetegedést. Fontos azonban, hogy bár a komoly betegségtől igen, a variánsok általi megfertőződéstől kisebb hatékonysággal védenek. Mivel a mutációval vírusburok alkotóelemei, így elsősorban a tüskefehérje, változnak, a szervezet korábbi változatok ellen létrejött antitestek illetve sejtes elemek gyengébb védelmet adnak az új variánssal szemben. Amennyiben valaki az eredeti tüskefehérjére  specifikus oltást kapott, akkor az új, megváltozott tüskefehérjét gyengébben kötik a vakcina által kialakított ellenanyagok, vagyis magasabb antitest-koncentráció kell a védelemhez. Ezért javasolják az úgynevezett „emlékeztető” vagy „booster” oltásokat, amik növelik a közömbösítő antitestek szintjét a keringésben” – válaszolta Letoha Tamás arra a kérdésre válaszolva, hogy az eddig használt oltások megvédenek-e az új variánsokkal szemben is.

JÓL JÁRTUNK A SINOPHARM VAKCINÁVAL

A szegedi kutatóorvos ezek után kitért arra is, hogy az omikron variáns ellen hatékonyak-e az oltások. Mint mondta: “Az omikron variáns mutációi is leginkább a tüskefehérjére irányulnak. Körülbelül harminc aminosav tekintetében tér el a korábbi változatoktól, de ez nem jelenti azt, hogy az oltással nem szereznénk ellene valamiféle védettséget. Itt is arról van szó, hogy az antitestek nagyobb koncentrációjára van szükség ahhoz, hogy védettek legyünk. Visszatérve a kínai oltásra, a Sinopharm vakcinájának alkalmazását sokan támadták, de az újabbnál újabb tüskefehérje variánsok megjelenésével kijelenthető, hogy az immunizáció szempontjából a magyar lakosság jól járt vele. A teljes vírust tartalmazó kínai vakcina ugyanis nem csak a tüskefehérje, hanem a nukleokapszid és a membrán régiók ellen is kialakít egyfajta immunitást. Ez azt jelenti, hogy lehet ugyan, hogy a Sinopharm a SARS-CoV-2 tüskefehérje elleni védelme, így az antitestválasz esetleg gyengébb, de a többi oltással szemben a vírus egyéb, kevésbé változó részei ellen is védelmet nyújt, ami a variánsok ellen szélesebb körű védelmet eredményez. Mivel Magyarországon a lakosság egy része ilyen oltást kapott, és szemben például a kizárólag Pfizert alkalmazó Izraellel, több különféle vakcinát alkalmaztunk, így kellőképpen heterogén védettsége van a népességnek, hogy a variánsokkal szemben is védettebbek legyünk.”

AZ OLTÁS ÉS A GYEREKEK

Letoha Tamás szerint Dr. Elek Jenő, a COVID-ellátásért felelős munkacsoport feje, COVID-19 kezelésében Magyarországon legjáratosabb ember is kijelentette, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés legsúlyosabb és legveszélyesebb tünete a tüdő mikroereiben fellépő vérrögképződés. Egészséges gyerekekben a felső légutak nyálkahártyájához kapcsolódó veleszületett immunitás és a keringési betegségek hiánya miatt a SARS-CoV-2 fertőzéskor a trombózis és egyéb súlyos szövődmények fellépte nem jellemzőek. Mint mondta, a vírus egészséges gyerekekben is okozhat megbetegedést, de jóval enyhébb tünetekkel, mint a felnőtteknél. “Járványügyi szempontból előnyös, hogy a különféle krónikus betegséggel élő, veszélyeztetett gyermekek számára is biztosítható az oltás. De tekintve, hogy a gyerekre nézve a betegség jó eséllyel nem veszélyes, én nem biztos, hogy beoltatnám a gyerekemet, mert gyermekeknél a vészhelyzeti mRNS vakcina által nyújtott előnyök nem haladják nagyságrendekkel meg a természetes fertőzés általi veszélyeket. Főleg úgy, hogy a most felbukkanó változat, az omikron ellen az eredeti tüskefehérje ellen kifejlesztett mRNS oltás is kevésbé hatékony. A potenciális mellékhatásokat illetően pedig figyelembe kell venni, hogy a gyermekeknél alkalmazott, tüskefehérje mRNS-t tartalmazó oltások hatékonysága azon alapszik, hogy a tüskefehérje az oltottak szervezetében történő termeltetésével egy mesterséges vírusfertőzésre jellemző immunválaszt hoz létre. Azaz a szervezetbe juttatott mRNS alapján tüskefehérjét termelő testi sejtek is áldozatául fognak esni ennek a mesterséges immunfertőzésre emlékeztetető, ám igen hatékony immunválasznak. Kérdés, hogy a fertőzésen igen enyhe tünetekkel áteső, a súlyos fertőzés szempontjából védett egészséges gyermekek esetében ilyen mechanizmusú vészhelyzeti oltás alkalmazása nagyságrendekkel nagyobb előnyöket biztosít-e a krónikus alapbetegségek nélküli, egészséges gyermekekben igen enyhe lefolyással járó természetes fertőzésnél. Erre az én válaszom, hogy nem. Azon krónikus beteg gyermekek esetében, akiknél a súlyos megbetegedés kockázata nagyobb, ott az alapbetegség miatt ajánlott lehet a gyermekkori mRNS oltás alkalmazása” – emelte ki a szegedi kutatóorvos.

 

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb