Az omikron variánssal szemben specifikusan nem a negyedik, hanem az ötödik oltással védekezhetünk, avagy merre tart a járvány – interjú Boldogkői Zsolttal
Ahogy napról napra egyre jobban emelkedik a koronavírus fertőzöttek száma látható, hogy a delta variánst egyre jobban kiszorítja az omikron és ez arra utal, hogy a nemzetközi tapasztalatnak megfelelően hazánkban is be fog indulni az ötödik hullám. Arról, hogy ez mit vonzhat maga után, szükséges-e további oltások felvétele, vagy egyáltalán látható-e már a járvány vége, Dr. Boldogkői Zsolttal, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk.
AZ OMIKRON MUTATKOZIK A LEGFERTŐZŐKÉPESEBB VARIÁNSNAK
A professzor szerint ahhoz, hogy a koronavírus újabb hullámáról beszéljünk, több járványtani paramétert is figyelembe kell venni, ezért a mikrobiológus szerint jelenleg az ötödik hullám küszöbén állhatunk. Mint mondta, a vírus szempontjából három lényeges tulajdonság van. Egyrészt a fertőzőképesség, és eddig az omikron mutatkozik a legfertőzőképesebb variánsnak, másrészt gyakorlatilag tényként lehet kezelni, hogy a mutációk révén ez gyengébb, mint bármelyik előző variáns. Egy harmadik dolog pedig az, hogy olyan sok mutáció megy végbe a vírusban, hogy feltűnően kikerüli az immunrendszert, a megszerzett védettségünk jelentősen lecsökkent, ezért is lehet többek között szükség további védőoltásokra.
A MIKROBIOLÓGUS SZERINT SZÜKSÉGES A NEGYEDIK OLTÁS IS
„A deltához és az előző variánsokhoz képest egy nagy változás történt, a társadalom immunológiai védettsége magasabb lett a védőoltások kiteljesedésével, és a természetes fertőzéssel. Az omikron esetében maga a vírus egy adott személyre kisebb hatással van, de mivel igen nagy a fertőzőképessége, egyszerre tömegesen rengeteg embert képes megfertőzni, ezért elképzelhető, hogy a delta variánshoz hasonlóan alakul majd a kórházi ellátásra szorulók száma is, de ezt nem tudjuk még pontosan” – közölte a mikrobiológus, aki azt is elárulta számunkra, véleménye szerint szükség lehet a negyedik oltás felvételére is.
AZ OMIKRON VARIÁNS NAGYON ELTÉR AZ ELŐZŐEKTŐL
„Magyarországnak az az előnye, hogy hamarabb elkezdtük az oltakozást, most hátránnyá vált, hiszen az immunrendszerünk jobban elfelejtette a korábbi oltások által kialakított védettséget. A probléma az, hogy az omikron variáns nagyon eltér a többitől. Viszonylag friss hír, hogy a Pfizer már fejleszti az omikron elleni vakcináját, viszont ez legalább még félév, amíg újraprogramozzák és tömegesen előállítják. Tehát, ha lesz negyedik oltás, akkor valószínűleg az még nem ez a bizonyos vakcina lesz. Abban az esetben, ha az omikron variáns hosszabb ideig itt lesz közöttünk és problémát okoz, akkor az ötödik oltás lehet, amikor specifikusan ez ellen a variáns ellen fogják az oltóanyagot előállítani és felhasználni” – avatott be minket Boldogkői Zsolt.
A LÉGÚTON TERJEDŐ VÍRUSOKNÁL AZ A TREND, HOGY ELŐBB-UTÓBB LEGYENGÜLNEK
A professzor azt is elárulta, hogy a légúton terjedő vírusoknál hosszabb távon az a trend, hogy előbb-utóbb legyengülnek. „Először egy virulencia növekedés tapasztalható, azután várhatóan csökkenni fog ez a fertőzőképesség. Az omikron variáns azonban nagyon hirtelen jelent meg, számos olyan lépést megtett, ami adaptívnak mondható, nem tudjuk, hogyan, de van egy olyan félelmem, hogy nem ez az utolsó mutációja a vírusnak. Habár a gyengülés irányába mozdult el, de tartok tőle, hogy nem ez az optimális még az evolúciója szempontjából. Elképzelhető, hogy jönnek még olyan variánsok, amelyeknek erősebb lesz a virulenciája, lehet még a terjedőképessége is növekszik. Végül majd le fog gyengülni, csak az a kérdés, hogy mikor és addig mennyi áldozattal fog járni” – közölte a professzor.
CSAK TALÁLGATHATUNK, MIKOR LESZ VÉGE A JÁRVÁNYNAK
Ezek alapján sajnos csak találgathatunk, mikor lesz vége a járványnak, jelen körülmények között ezt még nem lehet pontosan megmondani. „Sokan azt mondják, hogyha elérjük a nyájimmunitást a vírus le fog gyengülni, de ez a kettő üti egymást, vagy eltűnik a vírus, vagy legyengül és náthaszerűen fog tovább terjedni” – magyarázta a professzor. A nyájimmunitás egy olyan immunvédettségi szintje a társadalomnak, ahol a vírus megáll és egy lefelé tartó pályán megszűnik a járvány. A légúton terjedő vírusok esetében eddig az volt megfigyelhető, hogy itt maradtak közöttünk legyengült állapotban, mint a spanyolnátha vírusa. A mikrobiológus elmondta, van olyan vírus, amit sikerült kiirtanunk, pontosan a fekete himlőről van szó, de a járványos gyermekbénulás vírusa is annak a határán van, hogy eltűnjön. A koronavírus esetében azonban ehhez akkora világméretű oltási programot kellene kidolgozni, ami nagyon nehezen kivitelezhető.
AZ OMIKRON VARIÁNS NYÁJIMMUNITÁSI KÜSZÖBE VALÓSZÍNŰLEG JELENTŐSEN 90% FELETT VAN
„Ha így terjed a vírus, az omikron variáns nyájimmunitás küszöbe valószínűleg jelentősen 90% felett van. Ez önmagában nem biztos, hogy gond, mert például a kanyaróvírusnak is 98% körüli, csakhogy ott a gyermekeknek beadják a védőoltást, gyakorlatilag emiatt Magyarországon a társadalom közel 100%-a védett, és ezért nálunk nem alakul ki járvány, noha a világban még jelen van a vírus.” – mondta el Boldogkői Zsolt.
ERŐSEN MOTIVÁLÓ ESZKÖZÖKET ÉS A KÖTELEZŐ OLTÁS BEVEZETÉSÉT TÁMOGATNÁ A PROFESSZOR A JÁRVÁNY MEGFÉKEZÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN
A professzor szerint az, hogy a koronavírus kiirtását el lehet-e érni, legalább regionális szinten, az egy nehéz kérdés. Mindenesetre, az a tény, hogy ez a vírus képes áttörő fertőzést okozni, azaz megfertőzni az oltottakat is, nem zárja ki a nyájimmunitás létrejöttét. Ha az egész világban nem tűnik el a Covid, és gyakorlatilag félévente, évente kellene oltani, ahhoz nagyon erős társadalmi akarat kellene, ami jelenleg az igencsak feléledt oltás – és tudományellenesség miatt nehezen lenne kivitelezhető, hacsak a társadalmon múlik a dolog. Erősen motiváló eszközök nélkül nem fog menni, véli a mikrobiológus, aki elárulta, ő az erős motiváció és a kötelező oltás bevezetését támogatná a járvány megfékezésének érdekében.
Operatőr: Magyar Andor
