Ukrajnában jelenleg 191-en, Oroszország területén pedig 154-en tartózkodnak olyan magyar állampolgárok, akik konzuli védelemre regisztráltak – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebook-oldalára feltöltött videójában.
LEHETETLEN A LÉGI ÉS A KÖZÚTI EVAKUÁLÁS
Mint a külügyminiszter a videóban magyarázta, Ukrajna légterét teljesen zár alá vették, a polgári repülés most nem engedélyezett. A WizzAir-nek négy repülőgépe ragadt Ukrajnában a személyzettel együtt, magyarok nincsenek a személyzet tagjai között; de az evakuálás most légi útvonalon teljes mértékben kizárt a légtérzár miatt. Ami szintén negatív fejlemény, hogy gyakorlatilag közúton is lehetetlen az evakuálás, több nagykövetség megpróbálta ma a munkatársait, vagy az állampolgárait kijuttatni Kijevből, de döntő többségükben inkább visszafordultak tekintettel a közúton történő evakuálás gyakorlati lehetetlenségére.
Mint Szíjjártó Péter elmondta,
- Ukrajnában jelenleg 191-en,
- Oroszország területén pedig 154-en tartózkodnak olyan magyar állampolgárok, akik konzuli védelemre regisztráltak.
MAGYARORSZÁG KIÁLL UKRAJNA MELLETT
A Facebook-oldalára feltöltött videójában a külügyminiszter elmondta, Magyarország kiáll Ukrajna mellett, Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és elítéli Oroszország katonai akcióját. Szijjártó Péter kiemelte, továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy megvédjék Magyarországot, a magyar embereket a háború hatásaitól, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy meggátolják azt, hogy Magyarország esetlegesen belekeveredjen ebbe a háborús konfliktusba.
SZEGEDI HADTÖRTÉNÉSZ: HA SZERENCSÉNK VAN, VILLÁMHÁBORÚ LESZ AZ OROSZ-UKRÁN KRÍZISBŐL
Vajon mi lesz az orosz–ukrán háborúból? Villámháború, a felek közti, gyors kompromisszummal? Vagy pont ellenkezőleg, egy, a palesztin válsághoz hasonló, mély sebeket ejtő, végtelen konfliktus? Többek között erről is faggattuk Kiss Gábor Ferencet, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar hadtörténész docensét, aki szerint mindig lehet okot találni a háborúra, a kérdés az, hogy mennyire akarja az adott ország meglelni azt.
Az interjút hangban itt,
szövegesen pedig az alábbiakban éred el:
