„Ez egy nagyon érzékeny játszma” Belekeveredhetünk a háborúba? – exkluzív Szeged365 interjú Kiss Gábor Ferenccel, az SZTE hadtörténészével
Pontosan két hete tört ki az orosz – ukrán háború, mely megdöbbentette és új kihívások elé állította az egész világot, így Magyarországot is. Rengeteg, sokszor egymásnak ellent mondó információval találjuk szembe magunkat főleg az online térben, amely következtében nagyon nehéz kibogozni, vajon, mi is az igazság, miről is szól valójában ez a háború. Azzal kapcsolatban pedig, hogy Magyarország milyen szerepet tölt be a szomszédunkban dúló fegyveres konfliktusban, milyen szinten válik részeseivé az eseményeknek, még inkább csak találgatni lehet. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában volt segítségünkre dr. Kiss Gábor Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar hadtörténész docense.
KEGYETLEN, BRUTÁLIS HÁBORÚ FOLYIK A SZOMSZÉDUNKBAN
Kiss Gábor Ferenc elmondta, egyetlen dolgot tudunk biztosan, hogy egy kegyetlen, brutális háború folyik, amelynek a vége jelen pillanatban még eléggé távolinak tűnik. Ennek a háborúnak egyik fontos hadszíntere a pszichológiai és a propaganda hadviselés, ezért borzasztóan nehéz azt meghatározni, hogy mi a valóság.
NAGYON SOK KOZMETIKÁZOTT VIDEÓ TERJED A NETEN A HÁBORÚRÓL
„Ha megnézzük a veszteségi adatokat, vagy a különböző harci eseményekről feltett videókat, láthatjuk, hogy nagyon sokszor ezek ellent mondanak egymásnak. Nagyon sokszor egyértelműen látszódik, hogy ezek kozmetikázottak, vagy mondjuk úgy, mesterségesen létrehozott anyagok, amelyek nem valós jeleneteket mutatnak. Ezért csupán arról beszélhetünk, hogy mi lehet az igazság, vagy, hogyha egy kicsit elfogultabban szemléljük a helyzetet, mit akarunk az igazságnak látni” – magyarázta a hadtörténész.
NEM TUDHATJUK, HOGY MIK LEHETNEK AZ OROSZOK VALÓS SZÁNDÉKAI
Az biztos, hogy a háború jelen pillanatban kritikus stádiumban van, s mind a résztvevő haderőknek, mind a civil lakosságnak borzalmas helyzetet jelent. Egyik fél sem erre számított, és egyelőre úgy tűnik, nem is nagyon tudnak mit kezdeni egymással. Amit tudunk a két fél szándékairól, az mind a kozmetikázott információkon keresztül jut el hozzánk, tehát nem tudjuk, hogy mik az oroszok valós szándékai, ahogy azt sem, az ukránok tervei között mik szerepelnek. „Ez nagyon fontos, mert akár az orosz előrenyomulás helyzetét, katonai sikereit, vagy kudarcait nézzük, mind a saját szempontunk alapján ítéljük meg, de arra már nincs rálátásunk, hogy mik lehetnek az oroszok tervei azontúl, hogy adott esetben egy gyorsabb sikerre számítottak. Úgy gondolom, hogy pontosan az fog történni, mint a többi háború esetében is, hogy évek, évtizedek múlva, a háború után lehet ezeket a kérdéseket tisztába tenni. Akár a veszteségeket, valamint a valós eseményeket tekintve, vagy a civilek elleni támadásokat, hogy pontosan hogyan zajlanak, kik ebben a szereplők, és mennyi a valós áldozat” – árulta el Kiss Gábor Ferenc.
KORÁBBAN SEMLEGES ORSZÁGOK IS ELKEZDTEK A NATO FELÉ HAJLANI, S ERRE AZ OROSZOK NEM SZÁMÍTOTTAK
Véleménye szerint ennek a háborúnak egy nagyon fontos következménye van, amelyben biztosan elszámolta magát az orosz politikai és hadvezetés, mégpedig az, hogy ez a háború eddig ritkán látott egységet hozott létre Nyugat-Európában, illetve a NATO-ban. „A NATO-n belül, vagy akár csak ha hazánkat megnézzük, rendszeres probléma volt, hogy a haderőre fordított kiadásokat sokszor kidobott pénznek tartották, hát most kiderült, hogy nemhogy nem kidobott pénz, hanem még kevés is az, amit eddig ráköltöttünk. Most minden ország tovább erősíti a fegyverkezést, a haderőfejlesztést, növekednek a katonai kiadások. Azt gondolom, hogy a felismerés mindenkiben szöget ütött, hogy ezt csak egységben lehet kezelni. Nyilván az oroszok részéről ez egy nem várt következmény és egy kicsit el is számították ebben magukat, hogy olyan országok, akik korábban semlegesek voltak, inkább a NATO felé kezdenek el hajlani, mint például Finnország, vagy Svédország. Az, hogy mi lesz ennek a kimenetele, nem tudhatjuk előre. Oroszországgal őrültség háborúba keveredni. Nukleáris hatalmak egymással nem harcolhatnak és azt gondolom, hogy a hidegháború óta ez egy alaptétele a nemzetközi rendszernek” – fogalmazott a hadtörténész.
A másik probléma, hogy a NATO nem is avatkozhat közbe, hiszen a katonai szervezet ötödik cikkelye a NATO – tagországok elleni támadásra vonatkozik, tehát akkor vagyunk kötelesek segítséget nyújtani, Ukrajna pedig nem tagja a NATO-nak.
TÖBB MATERIÁLIS AKADÁLYA VAN ANNAK, HOGY MAGYARORSZÁG ESETLEGESEN FEGYVEREKET SZÁLLÍTSON, VAGY CSAPATOKAT KÜLDJÖN A HÁBORÚBA
Kiss Gábor Ferenc Magyarország helyzetéről elmondta, hazánk, ha nem csinálunk semmit, akkor sem maradhat kívül az eseményeken, akkor is belesodródunk, már csak azért is, mert Európában Lengyelország után a második legtöbb menekültet Magyarország fogadta be eddig. „Ugyanez a helyzet a NATO csapatok mozgatásával is. NATO tagország vagyunk, tehát teljesen logikátlan lenne, ha azt mondanánk, hogy a NATO csapatok nem mehetnek át az ország területén. Az, hogy ebbe fegyveresen mennyire tudunk belekeveredni, katonai szempontból úgy látom, hogy mind a fegyverszállításnak mind a csapatok küldésének több materiális akadálya van. Egyrészt a haderőfejlesztés, mely Zrínyi 2026 néven fut, jelen pillanatban még nincs teljesen kész. Tehát ez nem az a haderő, ami egyszer majd pár év múlva készen áll világszínvonalú és korszerű fegyverzettel, megfelelő képzettséggel, ugyanakkor a fegyverszállítás adott esetben nem csak szándék kérdése, hanem érdemes lehet azon is elgondolkodni, hogy Magyarországnak milyen fegyverkészletei vannak, melyeket szállíthatna” – vélekedett a hadtörténész.
EZ EGY NAGYON ÉRZÉKENY JÁTSZMA
“Amilyen eszközökből rendelkezhetünk tartalékkal, azok nem biztos, hogy adott esetben használhatóak, vagy jelentős mennyiségben szállíthatóak Ukrajna felé. A kockázat az, hogy a fegyverszállítások révén, a fegyverszállító repülőgépet, vagy infrastruktúrát az orosz fél nehogy egyszer csak célpontnak tekintse. Ez egy nagyon érzékeny játszma, mert egyrészt ott van az is, hogy a határainkon van egy háború, tehát azzal valamit kezdeni kell, ugyanakkor az is benne van, hogy nem tudom, milyen erőket tudnánk egy ukrajnai beavatkozásba mozgósítani, amelyek releváns módon bevethetőek és gyakorlatilag nem elpusztulni küldenénk oda” – folytatta a hadtörténész.
MAGYARORSZÁGNAK SOKKAL TÖBBFELÉ KELL FIGYELNI, MINT EGY TÁVOLABBI, NYUGAT – EURÓPAI ORSZÁGNAK
Kiss Gábor Ferenc szerint nem kis szerepvállalás az, hogy Magyarország Lengyelországgal karöltve menekültek százezreit, millióit fogadja be, és az se elhanyagolható szempont, hogy azok az országok, akik fegyvert szállítanak, őket nem terheli a menekültek befogadásának súlya. „Nekünk sokkal többfelé kell figyelnünk, mint egy távolabbi, nyugat-európai országnak. Az erőforrásaink is mások. Jelenleg egy nagyon nehéz helyzetben van mind Európa, mind a NATO, leginkább pedig Oroszország és Ukrajna. A legszomorúbb pedig az, hogy mindeközben ártatlan emberek szenvednek. Én abban bízok, hogy valamilyen módon az orosz és az ukrán fél a nemzetközi rendszereknek, szervezeteknek nyomásgyakorlására hajlandó lesz és meg is tud egyezni, mert ez lenne a legfontosabb, hogy meg tudjuk állítani a harcokat” – mondta el a hadtörténész.
