Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Az óraátállítással hajnali 2-ről háromra állítjuk előre az órák mutatóit, avagy egy órával kevesebbet alhatunk Szegeden is. Cikkünkben összeszedtünk neked mindent, amit tudnod kell az óraátállításról.
KORÁBBAN ENERGIA-MEGTAKARÍTÁSI CÉLOKAT SZOLGÁLT AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS
Az óraátállítást, a különböző hosszúságú nappalokból fakadó, lehetséges energia-megtakarítás céljából vezették be, hiszen az átállással mintegy 100 – 120 ezer megawatt energiát lehetett megtakarítani, ami a magyar fogyasztók számára évente 4-5 milliárd forint megtakarítást jelentett. Ezt a fajta optimalizációt úgy próbálják meg elérni, hogy az átlagos emberi ébrenlét időintervallumát, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség közötti időszakban is igyekszünk minél inkább a világos órák számához igazítani. Ez annyit jelent, hogy a nyári időszámítás ideje alatt az órák előreállítása miatt este később sötétedik be, így elég a világítást is később felkapcsolni.
A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS ÖTLETE BENJAMIN FRANKLIN-TŐL SZÁRMAZIK
A nyári időszámítás ötletét a híres amerikai feltaláló, Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette. Javaslata szerint, ha az emberek a nyári időszakban egy órával korábban, de már világosban kelnek fel, akkor egy órával hamarabb is fekszenek le, ami azt jelenti, hogy az esti világításra használt gyertyákkal spórolni lehet.
MAGYARORSZÁGON EDDIG NÉGY ALKALOMMAL VEZETTÉK BE A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁST
Magyarország történetében eddig négy alkalommal vezették be a nyári időszámítást. Először 1916-ban, az első világháború közepén, majd 1941-ben, a második világháború idején. Mindkét esetben a háború végével az óraátállítás is megszűnt. Harmadszorra 1954-ben vezették be, az első Nagy Imre-kormány alatt hozott rendelkezés léptette ismét érvénybe a nyári időszámításra való átállást, mivel a túlzott iparosodás miatt végbemenő kapacitási nehézségekkel küzdő Magyarországnak minden megtakarított energiára szüksége volt. Azonban ez az időszak is gyorsan véget ért, 1958-ban már meg is szüntették az átállást. Negyedik alkalommal 1980-ban döntöttek a nyári időszámítás bevezetéséről, ami rendelet azóta is érvényben van.
2019-BEN DÖNTÖTT AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS ELTÖRLÉSÉRŐL, ÁM EZ AZÓTA SEM KÖVETKEZETT BE
A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette. Eszerint a nyári időszámítás március hónap utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. Ezután térünk vissza a normál – más néven téli – időszámításhoz. A közvélemény nyomásának és a tudományos érveknek engedve az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről, két évet adott a tagállamoknak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé. A kérdést azonban azóta sem sikerült eldönteni. Bár az EU tagállamai saját hatáskörben választhatnak a téli és a nyári idő között, a gyakorlatban azonban egységes uniós döntésre van szükség. A lényeg, hogy a téma legkorábban talán 2024-re kerül újra terítékre.
SZEGED AZ IDŐ CSAPDÁJÁBAN
Az óraátállítás tavaly, 2021 márciusában egy furcsa anomáliát okozott Szegeden, ugyanis egy véletlen baki folytán Szeged az idő csapdájába került. A Városháza óráját ugyanis rossz irányba állíthatták át az akkori óraátállításkor, így fura idő paradoxon alakult ki városunkban, nálunk nem előre, hanem visszafele lépett az óra mutatója egyet.
Fotó: Szűcs Péter
