Szeged365 Húsvét: “döntés kérdése a háború, de ugyanúgy a béke is” – exkluzív interjú Dr. Serfőző Levente oktatási püspöki helynökkel

Nagypéntekkel kezdetét vette a húsvéti ünnep. A keresztény egyház tanítása szerint ez a legnagyobb, a legfontosabb és a legrégebbi ünnepünk, ami mindennek a forrása. Jelentősége különösen fontos napjainkban, amikor a koronavírus járvány után egy újabb tragédia, a szomszédunkban dúló háború árnyékolja be életünket. A húsvéti ünnep üzenetéről, hitről és reményről, Dr. Serfőző Levente szeged-csanádi egyházmegyés pappal, oktatási püspöki helynökkel beszélgettünk.

HÚSVÉT A MEGÚJULÁS ÜNNEPE

A húsvét elsősorban egy bibliai ünnep, amely a keresztény kultúrkörben Jézus Krisztus feltámadására emlékeztet. Ezt a történelemformáló eseményt ünnepli ilyenkor az egész keresztény világ, amelyhez nagyon sok tradíció és népszokás kapcsolódik, ami hazánkban is átszövi, átjárja az ünnepi eseményeket. Az üzenet, amelyet magában hordoz nem más, mint az új életre való meghívás, a megújulás ünnepét jelenti az ember számára – kezdte beszélgetésünket az atya.

DÖNTÉS KÉRDÉSE A HÁBORÚ, DE UGYANÚGY A BÉKE IS

Ahogy az atya mondta, azt kell tudatosítanunk, hogy maga a passió, Jézus szenvedéstörténete és feltámadása nem csupán egy történelmi, múltbeli esemény, hiszen a passió, a szenvedéstörténet folytatódik az emberiség történetével. Ezt látjuk, ezt tapasztaljuk napjainkban, amikor a szomszédunkban háború dúl és emberek veszítik el életüket, egzisztenciájukat, családtagjaikat és barátaikat a háború borzalmai közepette. Ez a passió ma is itt zajlik közöttünk. S, hogy ebből a passióból, ebből a mélypontból van lehetőség kilépni, a béke felé lépéseket tenni, talán ez a ma emberének a húsvét nagy üzenete. “Ez döntés kérdése: döntés kérdése a háború, de ugyanúgy a béke is. A háború, bár itt zajlik a szomszédban, de köztünk is háború dúl: sokszor egészen banális dolgokból tudunk viszályt szítani. Tegyük le a szavak, az akaratosság, az irigység és a rosszindulat fegyvereit és próbáljuk felölteni magunkra a békesség ruháját” – hangsúlyozta Levente atya.

A COVID MEGTANÍTOTT BENNÜNKET ARRA, HOGY ÉRTÉKELJÜK A MÁSIK EMBERT, A SZEMÉLYES TALÁLKOZÁS ÖRÖMÉT

Napjainkban nehéz időket élünk. Először végigsöpört a koronavírus az egész világon, majd jött a háború a szomszédban. A Covid mindent és mindenkit megtépázott, nagyon sok mindent tönkretett, ugyanakkor sok mindenre meg is tanított bennünket. Arra, hogy értékeljük a másik embert, fontossá vált a barát, a családtag, aki messze él tőlünk, akivel nem találkozunk. Az emberek hiányát a saját bőrünkön tapasztaltuk, ahogy azt is, mennyire fontos a találkozás, a személyesség. Ez az, ami felértékelődött a Covid időszakában. Most, két év után újra szabadon és kicsit fellélegezve tudunk együtt ünnepelni, ez az, ami megerősített bennünket a koronavírus járvány után, a személyesség, a találkozás utáni vágyunk, ugyanúgy a hitünk terén, mint a családi életben, vallja az atya.

A HÚSVÉT HÁROM FONTOS ÜZENETE: A REMÉNY, AZ ÉLET ÉS A CSELEKVÉS

“Húsvét ünnepe megtanít bennünket remélni, élni és cselekedni. Remélni tanít, mert nincs elveszett ember és nincs elveszett lehetőség. Dönthetünk arról, hogyan éljünk, szeressünk, hogy a másiknak segítsünk. Megtanít élni, új módon, megújulva. Ez a legnagyobb ajándék, hogy van lehetőségünk az újrakezdésre. Nincs elveszett út, nincs elveszett irány. A harmadik pedig, hogy megtanít cselekedni, és amiért cselekszünk nem más, mint a béke” – zárta gondolatait Levente atya.