Napjainkban a tudományos élet egyik legmeghatározóbb személyisége Dr. Boldogkői Zsolt, molekuláris biológus, az Orvosi Biológiai Intézet vezetője, akinek nézetei igencsak megosztják a közvéleményt. Nem véletlenül, a tudós ugyanis, saját szavaival élve, magára vállalta a gonosz tudós szerepét, és az elmúlt 10 évben harcot indított az orvostudományban fellelhető áltudományos eszmék és tévhitek ellen. Missziójáért 2022-ben Szeged városa Boldogkői Zsoltnak ítélte a Pro Urbe – díjat, melynek apropóján a Szegedi Borfesztivál árnyas platánfái alatt beszélgettünk a professzorral.
Borfeszt365 – szigorúan egy pohárkával, szigorúan a Szeged365-tel! Programok, arcok, élmények, élő tudósítások, videók, nyeremények és 10 nap féktelen pörgés a világ legszeretnivalóbb városában, Veletek, a Szeged365 virtuális családtagjaival!
Boldogkői Zsolt 2003-ban érkezett Szegedre Németországból, korábbi munkahelyéről. Nem volt ismeretlen számára a város, ugyanis a nyolcvanas években már itt töltött egy évet a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, s annyira megtetszett neki a város, hogy később örömmel elfogadta a felajánlott állást a Szegedi Tudományegyetemen. Pályája szépen ívelt felfelé, megcsinálta az akadémiai doktori fokozatát, kinevezték professzorrá, majd tanszékvezetőnek, s mostmár 14 éve, hogy az Orvosi Biológiai Intézet vezetői tisztségét tölti be.
A PROFESSZOR MISSZIÓJÁÉRT TÍZ ÉV UTÁN IDÉN KÉT DÍJAT IS ÁTVEHET
A professzor már tíz éve küldetéstudatból végez tudományos ismeretterjesztő munkát, mely révén harcot indított az áltudományos nézetek és tévhitek ellen. Mint mondta, missziója miatt számos támadás éri a személyét. Éppen ezért a professzor úgy véli, a Pro Urbe – díj a civil társadalom elismerése, ami nagyon jóleső számára és azt jelzi, hogy valamit jól csinál. Ez pedig azért is különösen fontos a molekuláris biológus részére, mert az elmúlt 10 évben nem volt része ilyen elismerésben, tulajdonképpen az árral szemben, támadások célkeresztjében végezte tevékenységét. Idén fordult a kocka, és a Pro Urbe – díj mellett a jövőhéten átveheti a szakma kitüntetését is, a Magyar Orvosi Kamara Közösségért díját.
“AMIKOR A SZAKMÁBÓL JÖNNEK SZURKÁLÓDÓ MEGJEGYZÉSEK, AZ EGY KICSIT BÁNT”
“Van, amikor 100%-osan úgy érzem, hogy megéri küzdeni, de vannak olyan időszakok is, amikor kételyek fogalmazódnak meg bennem. Az ilyen kitüntetések erősítik az ember hitét” – vallja Boldogkői Zsolt, majd hozzátette, a probléma az, hogy a társadalom jelentős részét racionális érvekkel nem lehet meggyőzni a tévhitekkel szemben, s ilyenkor úgy érzi az ember, hogy csak a pusztába kiált. Mint mondta azok a támadások és gúnyos megjegyzések, melyeket a laikus társadalom részéről kap annyira nem érintik meg, ennyi idő alatt már hozzászokott az ilyen jellegű véleménynyilvánításokhoz. “Amikor a szakmából jönnek szurkálódó, csipkelődő megjegyzések, az egy kicsit bánt, hiába, tudom, sejtem sokszor, hogy mi a motivációja ennek, mégis rosszul esik” – árulta el a professzor, majd hozzátette, szerencsére fizikai atrocitás nem érte nézetei miatt.
AZ ÁLTUDOMÁNYOS TÉVHITEK TÉRNYERÉSÉVEL AKÁR MAGA A DEMOKRÁCIA IS VESZÉLYBE KERÜLHET
Mint mondta, magánéletében és egyetemi oktatóként is mindig a pozitív üzenetek közvetítésére törekedett, ezért személyiségével kissé ellentétes tevékenységet végez azzal, hogy az áltudományos tévhitek ledöntéséért konfliktusokat vállal. Mindez pedig nehéz küldetés a modern társadalomban, amikor a közösségi média elterjedésével ezek a téveszmék utat törnek maguknak, a képviselői csoportokba szerveződnek, s emiatt mennyiségben, számban és arányban is növekednek. „Úgy vélem, hogy a demokratikus társadalomban az irracionalizmus ekkora mértékű kifejlődése egyfajta nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Sőt, maga a demokrácia is veszélybe kerülhet, hiszen a választói nyomásgyakorlás hatására elegendő egy olyan politikai erő, amely egy zászló alá gyűjti ezeket az embereket, s akár választásokat képesek ezáltal eldönteni ” – vélte a professzor, arról nem is beszélve, hogy ezek a téveszmék kifejezetten nagy egészségügyi kockázatot jelentenek.
A NYOLCVANAS ÉVEKBEN AZ FOGTA MEG SZEGEDBEN A PROFESSZORT, HOGY OLYAN A VÁROS, MINTHA A NYUGATI TÁRSADALOMBA ÉRKEZETT VOLNA
Boldogkői Zsolt azt is elárulta, hogy annak idején, a nyolcvanas években az fogta meg leginkább Szegedben, hogy az átkos rendszerben, a Kádár-korszakban olyan volt a város, mintha egy nyugati társadalomba érkezett volna, kezdve a város nagyon jó elrendezésével, a sok kávézójával, egy nagyon jó pacalossal, amire a mai napig emlékszik a tudós, sőt nem olyan régen fedezte fel, hogy hol volt megtalálható az a hely annak idején. Azóta is nagyon szereti magának a városnak a hangulatát, a Holt – Maros szépségét például, melynek közelében lakik és ahová rendszeresen jár futni.
Nézd meg videóriportunkat is Dr. Boldogkői Zsolt Pro Urbe -díjas professzorral, melyből még sok-sok információt megtudhatsz a tudós nézeteiről és Szegedhez fűződő emlékeiről.
Operatőr: Magyar Andor
