Nem alkalmas fürdőzésre a Móra Ferenc Múzeum előtti szökőkút, mégis olyan látványtervvel népszerűsítették, amelyen gyerekek pancsolnak benne
Kitört a kánikula, úgy lubickoltak az emberek a Móra Ferenc Múzeum előtti szökőkútban, mintha strand lenne – írtuk meg hétfőn. A pancsolás annak dacára is közösségi hagyomány lett, hogy még egy helyszíni tábla is figyelmeztet, a szökőkút vize az algásodás megelőzése érdekében vegyszerekkel kezelt, ezért fürdésre és fogyasztásra nem alkalmas. A képzavar viszont nem véletlen,
- mivel annak idején a sajtóban alaposan körbefuttatott látványterveken is szökőkútban ugráló gyerekek szerepeltek,
- az önkormányzati média pedig egyenesen arra bíztatott, hogy a “Móra parki szökőkúttal játszani is lehet, és ez több mint jó buli!”
Utánajártunk, hogy mi a képzavar oka, elővettük az eredeti terveket, megkérdeztük Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármestert és utánanéztünk az egészségügyi kockázatoknak is. A téma a Szeged365 Társalgó csoportban merült fel elsőként, köszönjük Zsoltinak!
KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS ÉS EGY FÉLREÉRTHETŐ (?) LÁTVÁNYTERV, ELBALTÁZOTT VÁROSHÁZI KOMMUNIKÁCIÓVAL
“Melyik szökőkút épüljön meg Szegeden?” – tette fel a kérdést az önkormányzat, akik 2016-ban a szegediek véleményét kérték ki azzal kapcsolatban, hogy milyen legyen a 740 milliós újdonság. Három terv közül lehetett választani:
- Vízjáték. A három terv közül az első a “Vízjáték” címet viselte, a leginkább ez ragaszkodott a hagyományokhoz.
- Víztükör. Ez a változat ugyan eltüntette volna a vízjátékot, de a megmaradó medence nyugalmat árasztott volna, a száz évvel ezelőtti hangulatot idézve, szélcsendes időben a múzeum látképét tükrözve a vízen.
- Stéges. A “Stéges” megoldásnál is megszűnt volna a vízjáték, viszont az érdekessége, hogy egyszerre lett volna szökőkút és színpad: néhány mozdulattal rivaldává alakult volna. Sőt, mint a 2016-os városházi anyag írta, egy másik funkcióban hidat építhettünk volna belőle, amin át lehetett volna sétálni a víz fölött.
A három látványterv, a felsorolás sorrendjében:
Az opciók közül végül a vízjáték nyerte el a szegediek tetszését, amelynek a látványtervén a szökőkútban szaladgáló gyerekek szerepeltek:
Ha ez nem lett volna elég, az önkormányzati sajtó is segített “megtanítani” az emberekkel, hogy szökőkútban pancsolni jó (pedig ugye, mint tudjuk, nem az, legalábbis, egészségügyileg biztosan nem). “A Móra parki szökőkúttal játszani is lehet, és ez több mint jó buli!” – írta egy tavaly májusi anyag, amelyben az is szerepelt, hogy “a szegedi gyerekek egyből tudták, nemcsak nézni lehet a vizet, meg hallgatni délutánonként a zenét, hanem játszani is lehet a vízsugarakkal, a vízsugarak között!”
ÁTMENT A FALS INFÓ, SZABADSTRANDDÁ VÁLTOZOTT A SZÖKŐKÚT
A hibás üzenet a jelek szerint (sajnos) átment, tavaly nyáron rengeteg olvasói üzenetet kaptunk a szökőkútban lubickoló szegediekről.
Máté augusztusban arról írt, hogy gyakorlatilag “szabadstrand” lett a helyszínből, látott olyanokat, akik fürdőruhában, törölközővel érkeztek “pancsolni”, Zita pedig arról számolt be, hogy a szökőkútban “egyszerre fürdőznek a kisgyerekek, a kutyák és néha még a hajléktalanok” is.
LÁTVÁNYTERV IDE VAGY ODA, NEM JÓ ÖTLET BEENGEDNI A GYEREKEKET
A 110 fúvókás, impozáns fényjátékra képes Móra Ferenc Múzeum előtti szökőkutat – a többi szegedi, közterületi egységgel együtt – április végén kapcsolta be az illetékes Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. A cég ügyvezetője, Makrai László már akkor elmondta, hogy senkinek sem ajánlja, hogy bármelyik szegedi szökőkútban pancsoljon.
“Nem javasoljuk, hogy bárki is szökőkútban fürödjön” – szögezte le a szakember, aki szerint az üzemeltetéshez szükséges algaölő szerek, a PH érték beállításához használt kénsav és a különféle vegyszerek irritációt okozhatnak.
Ha bővebben olvasnál a szabadtéri szökőkutakban összeszedhető fertőzésekről, bőrpanaszokról, bőven találsz róla szakirodalmat, az alábbi cikket nyugodt szívvel ajánljuk figyelmedbe:
(NLC)
(ORIGO)
NAGY SÁNDOR SZERINT CSALÓKA VOLT A LÁTVÁNYTERV
A furcsa kettősség kapcsán levelet írtunk Botka László polgármesternek és Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármesternek. A város első embere sajnos nem válaszolt (nem szokott), az alpolgármester viszont annál inkább. Fülöp Tímea kolléganőnk kérdése az volt, hogy az eredeti tervek alapján fürdőzősre tervezték – e a szökőkutat, ha igen, akkor pedig mikor és miért változott meg az elképzelés, vagy esetleg a szavazásra bocsátott kép volt-e csalóka?
Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester válasza szerdán futott be, mint írta, az utóbbi lehet a megoldás:
“A kép volt csalóka. Kicsit részletesebben: szerintem a látványtervet készítő építész nem gondolta végig, hogy a szökőkútban vannak vegyszerek. Megítélésem szerint nem a vízben futkosás miatt lett ez a nyertes kép, hanem mert a leglátványosabb szökőkút ezen a képen volt.”
EGY KÉRÉS, A CIKKÜNK VÉGÉRE
Szóval, elbaltázott látványterv és városházi írások ide vagy oda, hivatalosan senki sem javasolja, hogy bárki is fürödjön vagy igyon a Móra Ferenc Múzeum előtti szökőkútból. Mi sem, ennek nyomatékosítására a cikkünk végén a kitett tábla szövegéből idéznénk egyet:
“a szökőkút vize az algásodás megelőzése érdekében vegyszerekkel kezelt, ezért fürdésre és fogyasztásra nem alkalmas.”
