A The Crazy Tourist nevű online turisztikai magazin 15 pontban írta le, melyik az a 13 legjobb hely, amit mindenféleképpen látni kell Szegeden. Az alábbiakban az ő listájukat vettük gorcső alá.
- SZEGEDI DÓM
A magazin listáján rögtön az első helyen a Szegedi Dóm található. Mint írták, a Fogadalmi Templom építését 1913-ban kezdték el, de az első világháború miatt csak 1930-ban fejeződhetett be. A Fogadalmi Templom, mely a velencei Szent Márk térrel azonos méretű, Magyarország negyedik legnagyobb épülete, 5000 férőhelyes, tornyai pedig elérik a 91 méteres magasságot is. A szegedi eklektikus építészethez illően a bizánci, a neoromán és a neogótika ötvözete az épület, amely tele van a 20. század második felében festett freskókkal.
2. MÓRA FERENC MÚZEUM
A Tisza-parton, a Belvárosi híd közelében található talán az 1879-es árvíz utáni építési fellendülés idején épült legkiemelkedőbb nevezetesség. A neoklasszikus közoktatási palota korinthoszi oszlopokkal alátámasztott uralkodói karzattal rendelkezik. Az állandó kiállítások természettörténeti, regionális kultúrával és kézművességgel foglalkoznak, mindezt mozgó makettekkel, multimédiával és interaktív bemutatókkal színesítik, valamint a múzeum nagyszabású időszaki kiállításoknak is teret ad.
3. REÖK – PALOTA
Magyar Ede szecessziós építész, a „magyar Gaudí” 1907-ben tervezte Reök Iván vízügyi főmérnök számára a palotát. A téma a víz volt, amely a szecessziós stílus folyékony vonalaihoz illő, és megnyilvánul a homlokzatot díszítő pasztellkék tavirózsákban, a hullámformájú falfelületeken és a vízben kavargó növényekre emlékeztető, kovácsoltvas erkélysínekben.
4. ÚJ ZSINAGÓGA
Magyarország második és a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. A templom stílusát tekintve eklektikus, melyen számtalan építészeti stílusirányzat megjelenik, többek között a szecesszió, a mór-arab-mediterrán, a barokk, a gótikus, valamint a román stíluselemek formajegyei is. 1900 és 1902 között épült, Baumhorn Lipót tervei alapján.
5. SZERB ORTODOX TEMPLOM
A Szent Miklós szerb ortodox templom Szeged egyik legrégebbi, barokk stílusban fennmaradt, építménye a Dóm téren található, Fogadalmi templom mögötti, myrai Szent Miklós ereklyéinek átvitelére fölszentelt szerb ortodox templom. A nagyobbrészt 1773 és 1781 között épült ortodox keresztény épület, Csongrád-Csanád megye öt azon szerb temploma közé tartozik, a szőregi, deszki, újszentiváni, hódmezővásárhelyi mellett, amely a szerbek gazdag magyarországi múltjába ad betekintést.
6. DÓM TÉR
A Dóm tér Szeged leghíresebb tere. A Fogadalmi templom előtti árkádsorral körbevett Dóm tér kiváló akusztikája miatt a Szegedi Szabadtéri Játékok legalkalmasabb helyszínének bizonyult. Európa egyik legnagyobb mozgó szabadtéri színpadát és nézőterét sikerült itt kialakítani nyaranként, az első előadásra 1931. június 13-án került sor Magyar Passió címen. 20 év kihagyástól (1939–1959) eltekintve töretlen az itteni szabadtéri előadások sikere.
7. DÖMÖTÖR TORONY
A Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom (Dóm) helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya. Fennállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon.
8. VÁROSHÁZA
A szegedi városháza Szeged megyei jogú város főterén, a Széchenyi tér 10. szám alatt található copf stílusú műemlék épület. Első formájában 1728-ban készült el. 1799 és 1805 között újjáépítették Vedres István tervei alapján. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után a belvárost fel kellett tölteni, így 1883-ban új emeletet húztak rá, s az épületet eklektikus-neobarokk stílusban Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint átalakították.
9. SZÉCHENYI TÉR
A Széchenyi tér a szegedi belváros egyik központi elhelyezkedésű, parkosított, forgalom elől részlegesen elzárt, négyszög alakú tere. A tér mai formája az 1879-es nagy árvíz után alakult ki; a város átépítése előtt összeért a mai Klauzál térrel és ezzel most a Kárász utca egy rövid szakasza köti össze, valamint korábban a Victor Hugo utca egy része is hozzátartozott.
10. KLAUZÁL TÉR
A Klauzál tér Szeged belvárosának klasszicista stílusú tere. Kétemeletes, eklektikus stílusú műemlék házai 1872-73-ban épültek. Eredetileg a Széchenyi tér része volt, ugyanebben az időben választották le róla épületekkel. A szomszédos Kárász utca felől közelítve reneszánsz jelmezbe öltözött szobrok fogadják az érkezőt. A tér közepén Kossuth Lajos 1902-ben felavatott neobarokk szobra, Róna József alkotása áll; Kossuth 1848-ban a ma már nem létező Bauernfeind-ház erkélyéről szónokolt a népnek, majd a ma is létező Kárász-ház erkélyéről adta utolsó nyilvános hazai beszédét 1849. július 11-én, hatvanezer ember előtt. A szobor talapzatában a beírás: “Szegednek népe, nemzetem büszkesége” – így szólította meg Kossuth a szegedieket.
11. SZEGEDI FÜVÉSZKERT
A kolozsvári egyetem Szegedre költözése után, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István kezdte meg. A füvészkert máig az egyetem fenntartásában működik, az oktatást és a kutatást szolgáló, de a nagyközönség számára is nyitott gyűjteményként. A kert rendszerezetten mutatja be a gazdasági jelentőségű fajokat, így a gyógy- és fűszernövényeket, a festő-, rost- és élelmiszernövényeket, de részt vesz a védett növények megóvásában is. Különlegesség a több mint 80 éve a gyűjteménybe került indiai lótusz, amely a füvészkerti kút artézi vizével feltöltött tóban megtalálta életfeltételeit, Közép- Európa legnagyobb szabadföldi állományát alkotja.
12. NAPFÉNYFÜRDŐ AQUAPOLIS
A négyévszakos víziváros 4400 m2 vízfelülettel, Európa leghosszabb, éves üzemelésű vízicsúszdájával működik. A 2010-ben megnyílt létesítmény legattraktívabb elemei a lifttel megközelíthető, 30 méter magas toronyból induló 223 és 272 m hosszú, zárt óriáscsúszdák. 13 csúszda összesen 1000 méter hosszan biztosítja a csúszás örömét a kalandkedvelőknek. A kültéri wellness medence, a sodrófolyosók, pezsgőágyak, zuhatagok felejthetetlen szórakozást és kikapcsolódást nyújtanak. A fürdő csendes wellness részlegében élmény- és pezsgőmedencék, masszázskezelések, finn szauna, infraszauna, római gőzkabin, sókamra, aromakabin és kültéri rönkszauna található.
13. SZEGEDI VADASPARK
A Szegedi Vadaspark Magyarország egyik legfiatalabb állatkertje, és a legnagyobb területű is egyben. Elsősorban ritka, veszélyeztetett fajok tartására szakosodott, különösen kiemelkedő a park dél-amerikai állatokat bemutató része. A Szegedi Vadaspark megépülése nagyon lassan haladt, míg végül 1989. május 28-án megnyithatta kapuit a nagyközönség előtt.
Forrás: The Crazy Tourist
Egy hozzászólás