Hogy került a szegedi születésű amerikai főkonzul Sanghajba? – Számwald Gyula is szerepel abban a kötetben, amit ma mutattak be a kelet-kínai nagyvárosban
Pénteken Sanghajban élt magyarok élettörténetét és munkásságát ismertető könyvet mutattak be a kelet-kínai nagyvárosban – számolt be az eseményről az MTI. A Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa és a Magyar Nemzeti Levéltár együttműködése révén létrejött Mi, sanghaji magyarok… című könyv az 1890 és 1949 között Sanghajban élt, mintegy nyolcszáz fős magyar közösség több mint hatvan tagjának élettörténetét mutatja be. Érdekesség számunkra, hogy Számwald (Stahel) Gyula is szerepel benne, aki szegedi születésű volt és jó barátja Petőfi Sándornak, valamint Jókai Mórnak.
A háromnyelvű (magyar, angol és kínai) kiadvány számos magyar építész, művész, orvos és kalandor életútját mutatja be, köztük több olyan alkotóval, akinek kéznyomát Sanghaj mindmáig őrzi. Ilyen például Számwald (Stahel) Gyula is, aki a legelső Sanghajban állomásozó amerikai főkonzul volt. Mint kiderült, a szegedi születésű férfi nem csupán Petőfi Sándorral és Jókai Mórral ápolt jó barátságot, de Angliában megismerte Karl Marxot, Abraham Lincoln pedig személyesen nevezte ki a Washingtont védő lovasság főparancsnokává.
HUDEC LÁSZLÓ IS SZEREPEL A KÖNYVBEN
A közleményben arról is írnak, hogy a Sanghajban élt magyarok közül messze a legismertebb Hudec László építész volt. Hudec nevéhez több mint száz épület fűződik Sanghajban, ahol 1918 és 1947 között tevékenykedett. A magyar építészt 2014-ben a sanghaji internethasználók egyedüli külföldiként Sanghaj 99 klasszikus szimbóluma közé választották. Vang szerint a Mi, sanghaji magyarok… című könyv kitölti a tudáshézagot a sanghaji magyar örökség többi részéről.
EGYKOR MAGYAR CSÁRDA IS MŰKÖDÖTT SANGHAJBAN
A közleményben felhívták a figyelmet arra is, hogy a magyarok közössége Sanghaj társasági életéből is kivette részét. A városban egykor magyar csárda, az 1930-as években pedig egy Laci nevű magyar vendéglő-mulató is működött. A harmincas években pedig a város egyik közkedvelt primadonnájaként elhíresült magyar Csorba Klári a Sanghaj Rádió élő adásában korabeli magyar dalokkal, köztük Seress Rezső Szomorú Vasárnap című sanzonjával ismertette meg a hallgatókat. A kötet diplomáciai célokat szolgál egyébként, így kereskedelmi forgalomba nem kerül, de az érdeklődők számára hamarosan elérhető lesz a nagyobb magyar és kínai könyvtárakban egyaránt.
2 hozzászólás