Blog

Halálra ítélt város lenne Szeged? Vagy végre komolyan kellene foglalkozni a dolgokkal

Pár napja – mint riadt szarvas a tisztáson – szalad végig a hír a médiában: Szeged van a legnagyobb veszélyben, jön a környezeti katasztrófa! Sivatag, aszály, medmex, vérszomjas dromedárok, miegyebek. Mindezt legyőzheti a város pár napárnyékolóval és pár fával a belvárosban? Szinte biztos, ennél komolyabban kell foglalkozni a dologgal.

Itt van velünk a környezeti katasztrófa ordas farkasa, itt áll a küszöbön: mint a három kismalac meséjében, már bent van a lába az ajtóban. A jelenlegi intézkedések helyett kellene vésztervet készíteni, előrelátónak lenni, mert a baj eljön és rajtunk múlik, letolt gatyával állunk majd ott a gondban, vagy előre felkészülünk és felelősséget vállalunk a jövő generációiért. Okosan tervezve sem lesz egyszerű, de csak változással van esélyünk. Cikkünkben megmutatjuk milyen lehetőségei vannak a városnak, mert az unokáink részére kell megmenteni ezt a csodálatos várost: Szegedet.

MILYEN LEHETŐSÉGEINK VANNAK? PÉLDÁUL A FÁK?

Szárazságtűrő – és várostűrő fákat kell telepíteni Szegeden (sokat), meg is említünk lentebb fajtákat, amelyeket szakemberek ajánlanak. A fák jelentősen javítják egy város ellenállóképességét a nagy szárazságokkal és a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékkal szemben.

Ailanthus altissima = bibircses bálványfa

Celtis occidentalis = nyugati ostorfa

Gleditsia triacanthos = tövises lepényfa

Robinia pseudoacacia = fehér akác

Sophora japonica (ma Stiphholobia japonica) = pagodafa

Pyrus = vadkörte

Koelreuteria paniculata = csörgőfa

Crataegus = galagonya

Fraxinus = kőris

Acer negundo = zöld juhar

Ginkgo biloba = páfrányfenyő

OKÉ FÁK, ÉS MÉG? EZ IDÁIG KARCSÚ

Meg kellene barátkoznunk új kifejezésekkel, ott van például a szivacs város. A szivacs városok pontos víztervet készítenek és a szárazságokat megtörő időszakos nagy esőzések vizét nem kivezetik a városokból, hanem a visszatartják. A szivacs városokban kialakított zöldfelületek, tavak, esőkertek elnyelik a csapadékot, így a hirtelen, heves esőzések következtében sem alakulnak ki villámárvizek. Ráadásul hűtik a környezetüket, csökkenthető általuk a városi levegő egyre emelkedő hőmérséklete. A szivacs városok élhetőbb teret biztosítanak a bennük élők számára, ezzel biztosítva a város jövőjét, hogy ne csak holnap legyen, hanem holnapután is.

OKÉ, LEGYEN SOK TÓ, SOK VÍZFELÜLET, DE MI LESZ A SZÚNYOGOKKAL?

Ez egy jó kérdés, erre is van megoldás! A természet biztosítja számunkra a legjobb szúnyogírtót: a fecskét. Ha a vizes bázisaink közelébe fecskehoteleket építenénk, azzal a légipermetezés költségének egy részét is megspórolhatnánk, és a városban is kevesebb lenne a kártevő. Mik a fecskehotelek? A fecskeszálló vagy fecskehotel egy olyan előre elkészített fecskefészek forma, amivel meghívjuk a fecskéket, hogy költözzenek oda, ahová mi szeretnénk. Egy fecske a költési időszakban 1 kg rovart fogyaszt el, így a leghatásosabb rovarelleni védekezés. Azt is el kell mondani, hogy megközelítőleg 2.000.000 fecske hiányzik Magyarországról, így Szeged lehetne az egyik megmentőjük.

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

ZÖLD TETŐ, ZÖLD FAL PROGRAM!

Szeged ideális lenne egy zöldtető, zöldfal programhoz. A zöldtető és zöldfal program lényege, hogy azokat a városi felületeket (tetőket, falakat), is zölddé varázsoljuk, amelyek kopárok, és a természet erejével javítjuk a környezetünk hatékonyságát. Itt segítségként az alternativenergia.hu oldal leírását osztjuk meg veletek az előnyökről.

GAZDASÁGI ELŐNYÖK

  • Az egyik legnyomósabb érv a tető élettartamára gyakorolt pozitív hatása: Mivel a zöldtető egyfajta védőréteget képez a talajréteg alatti tető anyagain, megóvja azokat a szélsőséges hőmérséklettől, a Nap ultraibolya-sugárzásától, a mechanikai sérülésekről nem is beszélve. Mindezeket figyelembe véve, ha zöldtetős házban lakunk, várhatóan háromszor hosszabb ideig tart majd a tetőnk, mint szomszédjainké, azaz a karbantartásra is a harmadát költjük majd.
  • A spórolás itt nem áll meg, hiszen a zöldtetővel – mint természetes tetőszigetelővel – csökkenthetjük energiafelhasználásunkat is. A National Research Council of Canada (Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács) kimutatása szerint nyáron 75 százalékot, télen akár 25 százalékot is képesek vagyunk megtakarítani a zöldtető segítségével (lásd a Környezeti előnyök bekezdés tartalmát).
  • Talán kevésbé köztudott, de a zöldtető optimális hangszigetelő hatással is bír, ami az érintett lakótérben növeli a komfortérzetet. Mivel nagyobb csendet, így kellemesebb környezetet biztosít, a repülőterek és iparterületek közelében kifejezetten hasznos megoldás lehet a zajcsökkentésben.
  • Előnyeinek köszönhetően a zöldtető a lakossági és kereskedelmi ingatlanok értékét jelentősen megnöveli.

KÖRNYEZETI ELŐNYÖK

  • A zöldtetők esetében talán a leglogikusabb környezeti előny a tisztább levegő. A növények ugyanis segítenek megkötni a szmogot, a levegőben található illékony vegyületeket és nehézfémeket, ezáltal komoly hatással bírnak a levegő minőségére és a lakosság egészégére. Lássuk be, egy városban nem tud elég tiszta lenni a levegő, így a legideálisabb az lenne, ha minden tető zöld lenne.
  • A CO2 csökkentő hatásuk szintén kézenfekvő, hiszen egyetlen négyzetméternyi zöldtető-felület éves szinten átlag 5 kg szén-dioxidot képes megkötni! Ez a mennyiség pedig további 3,2 kilogrammal növelhető éves szinten fosszilis-energiahasználat esetén, hiszen, amint azt a Gazdasági előnyök bekezdésnél már olvastuk, a zöldtetők egyik járulékos előnye, hogy alkalmazásukkal csökken az ingatlan energiaigénye.
  • A városi levegő hőmérséklet-csökkentésének egyik leghatékonyabb módja – a fák ültetése mellett persze – a zöldtetők tömeges alkalmazása. Erre azért van nagy szükség, mert az épületek és utak hőelnyelése miatt a városi hőmérséklet nyáron mintegy 5-7 százalékkal magasabb, mint vidéken. Sőt, a tetőket összevetve is óriási különbségekkel találkozhatunk, ugyanis a hagyományos tetőkön akár 40 Celsius fokkal is melegebb lehet, mint egy zöldtetőn. A Tyndall Klímaváltozás-kutató Központ kutatása szerint a hőszigethatás ellensúlyozásához a városokban 10%-kal több zöldfelületre lenne szükség.
  • A zöldtetők nagy előnye a lehullott záporesők lefolyásának csökkentése, amellyel a nyári időszakban a csatornahálózat leterheltsége 70-95%-kal is csökkenthető. A költségekre szintén hatással vannak, mivel a záporesők tárolására alkalmazott esővízfelfogó ciszternák és hasonló berendezések közül így kevesebbre van szükség.
  • Természetes bioszűrésükkel megakadályozzák, hogy a szennyeződések és a méreganyagok a folyóvizekbe és a vízelvezető csatornákba juthassanak. (Egy 1990-es Kohler & Schmidt kutatás szerint az esővízzel érkező ólom, réz és kadmium-szulfid 95%-a és a cink 19%-a a zöldtető termőközegében marad, ami javítja a helyi vízminőséget.)
  • A zöldtetők erősítik az urbanizáció által megbolygatott ökológiai körforgást és a biodiverzitást azáltal, hogy különböző növény- és állatfajok számára élőhelyet biztosítanak.

TÁRSADALMI ELŐNYÖK

  • A zöldtetők közösségi kertekként, illetve rekreációs területekként – akárcsak a természetes zöld területek – nyugtatólag hatnak a pszichére.
  • Segítségükkel önálló- és önellátó élelmiszerforrások hozhatóak létre, elérhetővé válik tehát a városi mezőgazdaság részleges fellendülése, miközben a lakóközösségek ökológiai lábnyomára csökkentőleg hat. (ez itt a paneltetőkön nem elképzelhető)

ÖSSZEGZÉS

Mint látható, vannak lehetőségek, megoldások, hogy ellenállóbbak legyenek a városok a jövő környezeti ártalmaival szemben. Ezeket a lépéseket most kell elkezdeni, mert holnap már lehet késő lesz, de holnapután pedig biztosan.



Kapcsolódó cikkek

Egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: ufabtb
'Fel a tetejéhez' gomb