Új részletek derültek ki Lázár János törvénycsomagjáról: jövőre már nem lehet olyan házat építeni, amely csak fogyaszt és nem termel

Új részletek derültek ki abból az ősszel benyújtandó törvényjavaslat-csomagból, amit Lázár János az utóbbi hetekben, hónapokban már pedzegetett. A csomag alapvetően átírná a hazai építőipari és beruházási kereteket. A részleteket Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész osztotta meg az Építészfórumnak adott interjújában. Ebben a törvényjavaslaton kívül beszél még az építészet és építőipar előtt álló kihívásokról, a háború hatásairól és az államtitkársága felépítéséről.

A korábbi építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkárság kapcsán elmondta, az államtikárságon belül négy pilléren nyugvó, azok szoros együttműködésén alapuló rendszert alakítanak ki. A korábbi feladatköröket két részre osztva jön létre az építészeti, kulturális örökségvédelmi és régészeti helyettes államtitkárság, valamint a településrendezési, szabályozási és hatósági helyettes államtitkárság. Utóbbihoz kerülnek az épületenergetikai, zöld kérdések, valamint a települési szintű Smart City programok is – írja a Portfolio összefoglalójában.

NEM LEHET OLYAN HÁZAT ÉPÍTENI, AMELYIK NEM TERMEL

Mint tovább kiemelték, az építőipar klímaváltozásban betöltött szerepét és az unió 2050-es klímacélját (az építőipar addigra legyen nettó zéró kibocsátó) firtató kérdésre reagálva Lánszki Regő kifejtette, az építészetben és az építőiparban hullámszerűen jelentkeznek bizonyos problémák – jelenleg például a használati és működtetési kérdésben a hatékonyság, a minél alacsonyabb energiaigényre való törekvés kap egyre nagyobb szerepet. Az EU-s célokhoz való alkalmazkodás szerinte nehéz feladat lesz – főleg ha a nagyarányú lakótelepi épületállományunkat nézzük -, de nem lehetetlen. A kidolgozás alatt álló beruházási kerettörvény és az építési kerettörvény alapvetése lesz az épületenergetika, a megújuló energiahasználat, a kibocsátáscsökkentés meghatározása, de az energiatermelés és helyi tárolás, közös felhasználás pontjai is.

“Jövőre már nem lehet majd olyan házat építeni, amely csak fogyaszt és nem termel”

– emelte ki, utalva a Lázár János által az elmúlt hetekben, hónapokban belengetett nagyszabású törvénytervezetére.

ŐSSZEL KETTŐ KERETTÖRVÉNY KERÜL BENYÚJTÁSRA

Utóbbit illetően később elárulta, hogy valójában ősszel kettő kerettörvény kerül benyújtásra. Az egyik az építési kerettörvény, mely a jelenlegi építési törvények és jogszabályok rendszerét értelmezi újra és ad egy egyértelmű, egyszerűsített keretet, a helyi tervtanácsok minőségi kontrolljának erősítése mellett. A másik a beruházási kerettörvény, mely az állami pénzből megvalósuló beruházások rendszerét fogja szabályozni. Mint mondta, “itt kiemelt hangsúlyt kap a beruházások előkészítésének kérdése. Pontos igényfelmérés, precíz helyszínkiválasztás, a beruházással érintettek, az ott élők teljes körű bevonása kell, hogy megtörténjen.” A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások körét is ezen kerettörvényen belül határozzák meg.

LASSULNAK A BERUHÁZÁSI FOLYAMATOK

A háború és a többek közt annak következtében hazánkba begyűrűző válságról, annak építőiparra gyakorolt hatásáról (elmaradó beruházások) a főépítész úgy vélekedett, hogy ennek következtében a beruházási folyamatok valamennyire valóban lassulni fognak. Elmondása szerint az előttünk álló kiélezett időszakban a pontos és alapos előkészítésre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, a tervek megléte, átgondolt, kiviteli terv szintű kidolgozottsága alapvetően fontossá válik. “A hogyan és mit építünk kérdés pontosításához elengedhetetlennek látom a kiválasztási folyamatok további erősítését, így az építési szándékhoz és lehetőségekhez igazítva a tervpályázatok számát tovább tervezzük növelni” – emelte ki. “Mind a tervpályázatok, mind a kiválasztás minősége miatt a tervzsűrik és tervtanácsok rendszerében is lépni fogunk” – tette hozzá.