Botka László szerint fizessenek a gazdagok, Csányi Sándor pedig úgy véli, hogy nem túl fényesek a kilátások – Szegeden szónokoltak a fejesek

“Mindig is az volt a meggyőződésem, hogy nemcsak a válságok idején, hanem mindenkor azoknak kell többet tenni a közösségért, akiknek jobbak a lehetőségeik” – mondta Botka László, polgármester a Közgazdász-vándorgyűlésen Szegeden. Az esemény ma kezdődött a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. 

Botka László kiemelte, azoknak kell többet tenni a közösségért, akiknek jobbak a lehetőségeik. “Ezt kívánja az igazságosság és a szolidaritás is. Meggyőződésem, hogy most is erre van szükség: a tehetőseknek kell többet tennie a közösbe. Egyszerűbben fogalmazva, a válságra is az a megoldás, hogy fizessenek a gazdagok” – mondta Szeged polgármestere.

CSÁNYI SÁNDOR SZERINT A BANKSZEKTOR NEHÉZ HELYZETBEN VAN

“Észszerű határt kellene szabni a bankszektort érintő terhek növelésének; nem jó, hogy ennyire beszűkítik a hitelezési kapacitásait” – ezt már az OTP Bank elnök-vezérigazgatója jelentette ki a Szegeden zajló, kétnapos 60. Közgazdász-vándorgyűlés csütörtöki plenáris ülésén. “Nem látja mindenki tisztán a gazdaságirányításban, hogy a bankszektor igenis nehéz helyzetben van: osztalékbevételek nélkül számítva veszteséget realizál, és nem éri meg ide befektetni” – fogalmazott Csányi Sándor.

NEM TÚL KEDVEZŐEK A KILÁTÁSOK

Csányi Sándor “A bankszektor helyzete egy kihívásokkal teli világban” címmel tartja előadását, egyebek mellett az alábbiakról beszélt:

• Nem túl kedvezőek a kilátások a világgazdaság és az európai gazdaság növekedését illetően, 2022-ben a korábbi 4%-os növekedési várakozás 1,5%-ra, a 2023-as várakozás 1% alá csökkent az USA-ban, az egy éven belüli recesszió valószínűsége 10%-ról 50%-ra emelkedett.
• Az áremelkedés oka elsősorban a járvány alatti erős fiskális és monetáris stimulus, az ellátási láncok zavarai és a járvány után viszonylag gyorsan megnövekvő kereslet, amivel az árusszállítási kapacitások nem tudták tartani a lépést, a vendéglátásba pedig például sok helyen nem tért vissza a munkaerő.
• A nyersanyagárak mindenütt magasak, és év/év alapon növekedést mutatnak, de kedvező jel, hogy a harmadik negyedévben már csökkenést mutatnak. Az európai és az amerikai gázár azonban jelentősen elszakadt egymástól, de idővel ezek kiegyenlítődése is megtörténhet.
• Az eurózóna adósságának a 23%-át képviseli az olasz államadósság, Olaszország bedőlése tehát tragikus lenne az eurózóna számára. A koncentráltan magas olasz államadósság miatt az EKB mozgástere korlátozott.

EGYENSÚLYI NÖVEKEDÉSRE KELL TÖREKEDNI

„Nincs mese, egyensúlyi növekedésre kell törekedni és Magyarország most letért erről az útról és a sikeres felzárkózásról” – hangsúlyozta a 60. Közgazdász-vándorgyűlés nyitóelőadásában Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke elismerte, hogy a most megbomló magyar egyensúlyi helyzetnek „vannak érthető és érthetetlen” elemei is és ezek mellett is leszögezte: “Nem szabad megengedni, hogy a húszas évben egyensúlytalan növekedéssel próbálkozzunk. Először elromlik az egyensúly, majd elromlik a növekedés, de akkor nincs felzárkózás, vagy ha van is, akkor az nem fenntartható.” Hangsúlyozta, hogy az egyensúlyra mind a külkereskedelmi mérleg, mind a folyó fizetési mérleg, mind az államháztartási mérleg szintjén is e törekedni kell”. Elismerte, hogy „vannak külső okok és kényszerek, de ezzel együtt is lehetséges ezt megoldani” és a lényeg, hogy „vissza kell térni az egyensúlyi növekedés útjára”.

Leszögezte:

Nem lehet megengedni azt, hogy míg tavaly Lengyelország 1,9%-os államháztartási hiánnyal működött, addig Magyarország 6,8%-ossal.

Előadása egyik legfőbb üzenete tehát az volt, hogy „Mindenben érdemes törekedni az egyensúlyi növekedésre” és az extenzív, a munkaerő bevonására épülő modell helyett át kell térni az intenzív növekedés útjára, ami versenyképességi fordulattal, hatékonysággal jellemezhető.

Forrás: portfolio.hu.