Befejeződtek a Lechner téri Szent Rozália Kápolna felújítási munkálatai – tudatta szerkesztőségünkkel a Szegedi Görögkatolikus Parókia, Szent Rozália Szolgálata. A beruházás a Magyar Templom-felújítási Program keretében valósult meg.
Mint kiemelték, a központi költségvetésből biztosított 14.999.042 forint vissza nem térítendő támogatás hozzájárult a kápolna épületének:
- belső festési munkálataihoz,
- a templom bejárati lépcsőinek felülettisztításához, restaurálásához,
- és a templom homlokzatának felújítási munkálataihoz.
Hozzátették: a kápolna értékmegőrzése, állagmegóvása, fenntartható környezet biztosítása, a városkép javítása, továbbá a szegedi görögkatolikus közösség erősítése mind fontos szempont volt, mely megvalósult a beruházással. Közleményük szerint a felújított templom mindig azt üzeni, hogy van jövő.
IZGALMAS ÉLETÚT
A Szent Rozália kápolnának elképesztően izgalmas életútja van, és egyfajta fogadalmi templomként épült 1738-1739-ben. A pestistől rettegő város és a vezetőség úgy döntött, ha lecseng a járvány, egy templomot építenek hálájuk és örömük jeléül. A kápolnát 1739 augusztusában szentelték fel nagyjából azon a helyen, ahol ma a Hősök kapuja áll Szegeden. Az 1879-es szegedi árvízben a templom megsérült, de nem pusztult el. Megkezdődött a város újjáépítése, feltöltése és megemelése, ezért a kápolna nem maradhatott az eredeti helyén. Az új kápolna a Dömötör-templomhoz kissé közelebb (a mai Dóm tér árkádjai helyén) épült meg. Az újjáépítési alapból 22 000 forintot szavaztak meg a kápolna újjáépítésére. Az új épület alapkövét 1881. november 20-án helyezték el, egy évvel később a Szent Rozália újra működő templom volt. Felszentelésére 1883-ban került sor. Az újjáépült kis kápolna képezte a határt a Dömötör-templom előtti Templom tér és a Gizella tér között.
DARABOKRA VÁGTÁK A KÁPOLNÁT
Időközben Szegeden egyre jelentősebb csoportot alkottak a Magyarország keleti térségeiből érkező görögkatolikusok, akik az első világháború éveiben kezdtek szervezkedni önálló szegedi egyházi szervezet megalapítása érdekében. A leányegyház megalapítására az elhúzódó háborúskodás miatt csak 1921-ben kerülhetett sor. Az újonnan létrejött közösség az egyháztól megkapta a Szent Rozália-kápolna használati jogát, azóta az épület a görögkatolikus szertartásokat szolgálja. 1924-ben a Fogadalmi templom körüli nagyszabású építkezés miatt a kápolna veszélybe került, mivel területét az új dóm tér kialakítása számára szemelték ki. A kápolna lebontása helyett végül az áthelyezése mellett döntöttek. Az épületet darabokra vágták, a megszámozott darabokat pedig a Lechner térre szállították.
1929-BEN SZENTELTÉK FEL A JELENLEGI HELYÉN LÉVŐ ÉPÜLETET
A kápolnát az újjáépítés során kissé bővítették. Átépítették a tetőszerkezetet, illetve egy kereszthajót is építettek. A Lechner téri kápolnát 1929. november 17-én szentelte fel Glattfelder Gyula csanádi püspök, 1939-ben plébániatemplommá nyilvánították. A kápolna pilaszterei és vízszintes fugái az elmúlt évtizedek felújításai során elvesztek, amiként a homlokzatot díszítő kővázák is. 1969-ben az addig használt lócákat padsorokkal váltották ki, az 1980-as években pedig a bejáratot újították fel teljesen. Az épületet legutóbb 1997-ben tatarozták, a torony tetőszerkezetét 2005-ben renoválták.
2 hozzászólás