Már a hadiállapot kihirdetése előtt is büntethetők lesznek azok, akik kibújnának a katonai behívó alól

Még nyáron, a miniszterelnök fizetését is megemelő salátatörvényben fogadták el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását is, amelyben a katonai jog terén vezettek be néhány változtatást. Ez összefügg az átalakított honvédelmi törvénnyel és egy 2020-as alaptörvény-módosítással is. Emellett november 1-jétől jön a könnyebben elrendelhető szükségállapot és az „összehangolt védelmi tevékenység” is. Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának kormánypárti elnöke szerint a bevezetett változások technikai jellegűek, míg az ellenzéki alelnök szerint azért vannak benne érdekes részek – szúrta ki a Telex.

Mint írják, az Alaptörvény 2020-as, kilencedik módosításakor a különleges jogrendi állapotokat is átalakították. Szintén a korábbi módosítás miatt volt szükség a Büntető törvénykönyv alakítására is. A Btk. egy nyári módosításával egy 2012-ben elfogadott rendelkezést változtattak meg, miszerint a kibúvás a katonai szolgálat alól és a hadkötelezettség teljesítésének korlátozására vonatkozó rendelkezések akkor is alkalmazhatóvá válnak, ha a kormány még csak benyújtotta a hadiállapotról szóló javaslatot, így nem kell megvárni, míg hivatalosan is hadiállapotot hirdetnek. Röviden:

azok, akik nem akarnak bevonulni, vagy igyekeznek megakadályozni besorozhatóságukat, gyakorlatilag szinte azonnal szankcionálhatók.

TECHNIKAI OKOK IS ÁLLNAK A MÓDOSÍTÁS MÖGÖTT

A Telex szerint idetartozik, hogy aki megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntett miatt öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A mostani módosítást többek közt magyarázhatja a szomszédunkban zajló háború is, azonban a Btk. módosításának hátterében technikai okok is állnak: az említett 2020-as, kilencedik Alaptörvény-módosításban hatról háromra csökkentették azon esetkörök számát, amelyek különleges jogrend esetén bevezethetők: hadiállapot, szükségállapot és vészhelyzet. Ehhez kellett igazítani bizonyos szabályozásokat is.

AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA MÁR A HADIÁLLAPOT BEVEZETÉSE ELŐTT MEGTÖRTÉNHET

Minderről megkérdezték a honvédelmi bizottság kormánypárti elnökét, Kósa Lajost és Harangozó Tamást, MSZP-s alelnököt is. Kósa Lajos a Btk. módosítására egy példát hozott: „Ha rendkívüli jogrendi helyzetben mondjuk hadiállapot van, és érvénybe lép a hadkötelezettség, akkor azok számára, akik a honvédség kötelékében teljesítenek szolgálatot, lehetséges büntetés ugye a szolgálattól való eltiltás, na most hadi helyzetben ennek nincs sok értelme, ide más típusú büntetési tételek kellettek.” Kósa azzal kapcsolatban, hogy nem kell megvárni az Országgyűlés jóváhagyását a hadiállapot kihirdetésével, azt mondta, hogy ez korábban is így volt, csak más (megszűnő) rendkívüli helyzetek alatt volt szabályozva. A Btk.-módosításról Harangozó Tamás azt mondta, hogy arra azért volt szükség, hogy az Országgyűlés hadiállapotra vonatkozó döntése előtt felmérhessék a behívásra várók egészségi állapotát, így a behívás minél hamarabb megtörténhessen. Ez a rendelkezés gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy az alkalmassági vizsgálat már a hadiállapot kihirdetését megelőzően elkezdődhessen.

ÖSSZEHANGOLT VÉDELMI TEVÉKENYSÉG

A Btk.-módosítást is elfogadó júniusi törvénycsomag 50 törvény változtatását tartalmazza. Bevezettek egy egészen új fogalmat is: az összehangolt védelmi tevékenységet. Ennek az indoklása szerint az a célja, hogy „súlyos, elhúzódó, kormányzati beavatkozást igénylő válsághelyzetekben az ország védelmét és biztonságát szolgáló erők közös, összehangolt igénybevétele biztosított legyen”. Ebben a védelmi tevékenységi időszakban megmaradnak a kormánynak a rendkívüli jogrendben is érvényes felhatalmazásai.

Csak néhány példa, hogy a kormányt az összehangolt védelmi tevékenység mire hatalmazza fel: kijelölhetnek egy másik szervet is, aminek ilyenkor döntési joga van bizonyos kérdésekben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem honvédtiszti hallgatóinak pedig meghatározták, hogy az összehangolt védelmi tevékenység elrendelésekor és különleges jogrendben kötelesek katonai feladat ellátására. Az összehangolt védelmi tevékenység egyik katonai indokú alesete lett a honvédelmi válsághelyzet, amit gyakorlatilag betettek a békeidőszak és a hadiállapot közé. Ebben a honvédelmi válsághelyzetben súlyosabb szankciókkal sújthatják azt, aki megtagadja a katonai szolgálatot: a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Harangozó Tamás ennek kapcsán azt mondta, hogy az összehangolt védelmi tevékenység a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” mintájára gyakorlatilag bármennyiszer hosszabbítható, és az idők végezetéig fenntartható.

NOVEMBER ELSEJÉN LÉPNEK ÉLETBE A MÓDOSÍTÁSOK

A portál szerint a november 1-jén életbe lépő módosítások három különböző törvényben találhatók:

• az Alaptörvény 2020 decemberében elfogadott kilencedik módosításában,
• a 2021 júniusában elfogadott védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben
• és a 2021 decemberében elfogadott új honvédelmi törvényben.

Az Alaptörvény 2020-ban elfogadott kilencedik módosításából következően, 2021-ben született törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról, majd 2021 végén elfogadták az új, illetve átalakított honvédelmi törvényt. Mindezek miatt pedig a Büntető törvénykönyvben is végre kellett hajtani kisebb módosításokat.

2023 JÚLIUSA HELYETT MÁR NOVEMBERTŐL HATÁLYOS LESZ A TÖRVÉNY

A november 1-jén hatályba lépő Btk.-módosítást a kormány még nyáron verte át az Országgyűlésen: június 3-án benyújtották, június 14-én megszavazták, 17-én pedig már ki is hirdették a Magyar Közlönyben. Ebbe, a júniusban benyújtott salátatörvénybe vettek bele több fontos módosítást is. Az új válsághelyzeti szabályozás egyik elemét, a már említett „összehangolt védelmi tevékenységet” is itt fogadták el. De ebben hozták előrébb a honvédelmi törvény hatálybalépését is: 2023 júliusa helyett már idén novembertől hatályos lesz. A honvédelmi törvény átalakítása, illetve felfrissítése alapvetően nem tartalmaz nagyobb változásokat, ezt Kósa Lajos és Harangozó Tamás is megerősítette. Azt, hogy a Btk.-módosítást és az úgynevezett „összehangolt védelmi tevékenység” létrejöttét miért nem kommunikálta akkor a kormány, nem tudni, ahogy az sem egyértelmű, hogy miért volt szükség arra, hogy nyolc hónappal korábban életbe lépjen a honvédelmi törvény felújított verziója.