Először készült országos, reprezentatív kutatás a nevelőszülőkről, mindez az ÁGOTA szakmai munkacsoportjának köszönhetően

Több intézkedés bizonyítja, hogy a kormányzat támogatja a nevelőszülői hálózatot – hangoztatta szerdán a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szerdán Szegeden. Fülöp Attila az ÁGOTA Közösség szakmai munkacsoportja által a nevelőszülőkről készíttetett kutatásának bemutatóján járt és úgy fogalmazott, hogy a kutatás hiánypótló, érdemes rá alapozni.

A kutatás mindenkinek kicsit közelebb tudja hozni, min dolgozik az az 5500 ember, aki nevelőszülőként vállalja, hogy “az otthonába viszi saját hivatását”, amikor gyermekvédelemre szorul egy gyermek, vagy intézménybe kerül vagy családba – mondta az államtitkár, hozzátéve, véleménye szerint a családközpontú gyermekvédelem a jobb. Fontos a nevelőszülői hivatás és a nevelőszülői ellátás – hangsúlyozta.

TÖBB KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉS IS TÖRTÉNT

Fülöp Attila szerint az elmúlt években több olyan kormányzati intézkedés történt, amely segíti a nevelőszülői hálózatot. Mint mondta:

• 2014-től a kormány bevezette a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt,
• 2016-tól ingyenes tankönyvet és étkezést biztosítanak a nevelőszülőknél lévő gyermekeknek,
• 2020-ban bevezették a nevelőszülői gyedet,
• 2021-ben megemelték a különleges és speciális gyermekek után a nevelőszülők díját a minimálbér 5 százalékáról 7 százalékra.

A magyar állam a gyermekvédelmi kiadásokra eddig 77,5 milliárd forintot fordított, ebből 35 milliárdot kifejezetten a nevelőszülői hálózatra, ellátásra. Abban bíznak, hogy a nevelőszülők olyan családképet mutatnak, amely megfelelő szocializációhoz vezet a gyermekeknél – közölte a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára.

A KUTATÁS CÉLJA A SZAKMAI, MÓDSZERTANI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS VOLT

Kothencz János, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója azt mondta, a kutatás célja a szakmai, módszertani segítségnyújtás volt. “Pillanatfelvételnek” nevezhető, amely a nyári hónapok állapotát mutatja, amikor a kutatást végezték. A kérdőíven a demográfiai adatokon kívül a nevelőszülővé válás kezdetéről, a körülményekről, a lehetséges motivációkról, a gyermekvédelmi központok segítségnyújtásáról és a családjukat nélkülöző gyermekek számáról kérdezték a nevelőszülőket.  A kutatásból kiderült, hogy a belépő nevelőszülők száma és átlagéletkora is nő. A nevelőszülők csaknem 90 százaléka kisebb településeken, falvakban él. Valószínűségi mintavételi eljárással 1259 embert választottak ki a kutatási mintához.