A portáról hívta fel a rendőrséget, hogy felrobbantja a Szegedi Járásbíróságot – újabb részletek derültek ki a szerdai bombariadóról (frissítve)
A Szegedi Járási Ügyészség letartóztatását indítványozta annak a nőnek, aki a Szegedi Törvényszéken 2022. december 7. napján fenyegetőzött robbantással – közölte az ügyészség a honlapján. Mint írják, a megalapozott gyanú szerint a nő szerdán, fél 11 körül megjelent a Szeged központjában álló igazságügyi épületben. A portáról felhívta a rendőr-főkapitányság ügyeletét, és a hívását fogadó ügyeletessel közölte, hogy ő jelenleg a bíróságon van és fel fogja azt robbantani.
A bejelentés alapján a rendőrség kiürítette, majd átvizsgálta az épületet, melyben robbanóanyagot végül nem talált. A valótlan bejelentés – tekintettel az ott dolgozók nagy számára – a köznyugalmat súlyosan megzavarta. A hívást követően ismeretlen helyre távozó elkövető aznap délutáni elfogására elfogatóparancs alapján került sor.
MA DÖNT A JÁRÁSBÍRÓSÁG
A közveszéllyel fenyegetés bűntettének minősített esete miatt indult büntetőeljárásban a járási ügyészség a gyanúsított letartóztatásának elrendelését a szökés-elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye okán indítványozta. Az ügyészi indítvány tárgyában a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája a mai napon tartandó ülésén fog dönteni.
FRISSÍTVE: ELRENDELTÉK A LETARTÓZTATÁST
A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája – nem végleges döntésével – egy hónapra elrendelte annak a nőnek a letartóztatását, akit közveszéllyel fenyegetés bűntettének elkövetésével gyanúsítanak – áll a bíróság közleményében. Az elsőfokon eljárt nyomozási bíró döntésében kifejtette, hogy a munkahellyel, megélhetéséhez elegendő jövedelemmel nem rendelkező, lakcím nélküli nő esetében fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, valamint a korábbi valótlan bejelentések miatti szabálysértési eljárásokra tekintettel az is megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt követne el. A bíróság szerint a gyanúsított esetében a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése szükséges volt, mivel a letartóztatással elérni kívánt célok egyéb módon nem érhetőek el. A bíróság végzése ellen a gyanúsított és a védő fellebbezést jelentett be, ezért az nem vált véglegessé.
