Tibi bácsi, köszönjük a rengeteg emléket, meg persze a sajtrolókat is! 38 év működés után jelentette be a jó öreg Pajtás Büfé, hogy bezár, a tulajdonos – aki az elmúlt négy évtizedben szinte egy percre sem állt ki a pultból – Grestyák Tibor pedig nyugdíjba vonul.
Az alábbi plakátot legalább 20-30 Szeged365 olvasó küldte be szerda este, de pár órája a Szeged365 Társalgó csoportunkba is felkerült:
Az Ág utcai panelek között működő, 1984-ben alapított cukrászda maga volt az időutazás, a talpig úriember Tibi bácsihoz beugrani pedig olyan volt, mint visszamenni a 80-as évekbe, mindezt pedig dicséretnek szántuk:
üde, szeretni való színfolt volt a Pajtás büfé, amely a tomboló gasztroforradalom közepette is megmaradt olyannak, amilyen 38 éven át volt.
Az alábbi kedves sorokat a Szegedi Emlékkeresőbe írta be a csoport alapítója, egyben közismert szegedi vendéglátós Farkas Árpád, aki éveken át a Pajtás felett lakott:
“Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Pajtás büfé. Most már ez is emlék, hiszen Tibi bácsi megérdemelten 38 év után, úgy döntött hogy pihenni tér.
38 évig, szinte minden nap, nyitástól zárásig ott volt.
Értesüléseim szerint, (ezek pontatlanok is lehetnek) próbálta átadni másnak ezt az ikonikussá vált lakótelepi találkozóhelyet, de a mai gazdasági helyzetben nem sokan mernek vállalkozni. Nekem aztán van emlékem bőven, hisz a büfé fölött laktunk az 5. emeleten. Sok kellemes percet töltöttünk nyáridőben a teraszán, és a lányaim is rendszeresen “levettek” hazafelé menet egy kinder tojással, ami elejében szinte csak Tibi bácsinál volt kapható az egész városban.
Tibi bácsi!
Most már csak magaddal törődj, velünk törődtél már eleget! Legyen hosszú életed, erőben, egészségben!”
A tulajdonos, egyben a vendéglátóhely egyszemélyes csapata, Grestyák Tibor az alábbi sorokkal búcsúzott vendégeitől:
“Önöknek kívánok jó egészséget, békés, nyugodt napokat, és azért remélem, hogy majd néha eszükbe jut, volt egyszer egy… Pajtás!”
