Január 1-jén fontos változás jön: több mint hetven év után ismét vármegyéknek kell nevezni a megyéket. Több száz intézmény és szervezet neve változik meg, táblákat, okiratokat, bélyegzőket kell cserélni. Komoly adminisztratív feladatot jelent a történelmi okokkal indokolt váltás a kormánynak és az önkormányzatoknak is: minden rendeletet, törvényt át kell írni, amelyben a megye szó szerepel – írja a Telex.
Csongrád-Csanád megyében már jól tudják, mivel jár ez a procedúra. 2017-ben az Országgyűlés Lázár János javaslatára módosította a megye nevét Csongrádról Csongrád-Csanádra. Lázár szimbolikus jelentőségűnek nevezte a névváltoztatást, a több mint tucatnyi települést magában foglaló térségben szerinte ma is csanádi identitás él. Az új név 2020. június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának száz éves évfordulóján lépett életbe.
AKÁR MILLIÁRDOS ÖSSZEGBE IS KERÜLHET A NÉVVÁLTOZTATÁS
Juhász Tünde, a megyei kormányhivatal korábbi vezetője (ma Lázár János közigazgatási államtitkára) akkor arról beszélt, hogy a megyében élőknek nincs teendőjük a névváltoztatás körül. Ő úgy kalkulált, hogy a megyei kormányhivatalnak összességében 1-2 millió forintos költséggel jár az átnevezés. Ugyanakkor a kormány összesen 35 millió forintot biztosított az egyetlen megye névváltoztatásával összefüggő feladatokra. A rendőrség 6,5; a Nébih 4,46; az államkincstár 2,4 millió forintot kapott például, de 10 milliót fordítottak a kormányzati kommunikációra is a határozat szerint. A telex szerint ha ezt a 35 millió forintot felszorozzuk a tizenkilenc megyével, akkor is összesen legalább 665 millió forint jön ki. Az infláció mértékét nézve azonban ennél minden bizonnyal jóval nagyobb összeget emészt fel a névváltoztatás, akár milliárdos összeget is.
JANUÁR ELEJÉIG MINDENHOL LECSERÉLIK A TÁBLÁKAT
De mégis mennyibe kerül a névváltoztatás? December 12-én – pár héttel a törvény hatálybalépése előtt – közel kéttucatnyi állami intézménytől és szervezettől kérdezték meg, hogy milyen feladatokkal és költségekkel jár az átnevezés. Cikkük megjelenéséig alig pár helyről érkezett csak válasz. A Magyar Közút Zrt.-nek összesen 714 darab megyehatárjelző táblát kell átírnia. „Társaságunk törekszik arra, hogy a lehető leghatékonyabban végezze majd el ezeken a megyetáblákon a szükséges beavatkozásokat, így elsősorban kisebb módosításokra, átmatricázásokra kerül majd sor, de egyes helyeken szükség lehet táblacserékre is” – válaszolták a Telex megkeresésére. A táblákat egy előzetes ütemterv alapján január elejéig cserélik, a költségeket pedig az állam biztosítja a jövő évi támogatási szerződés keretében.
TÖBB SZÁZ ÁLLAMI INTÉZMÉNYT ÉRINT A MÓDOSÍTÁS
A módosítás a szimbolikus jelentőségén túl több száz állami intézményt és civil szervezetet érint. A névváltoztatás után át kell írni az okiratokat, táblákat, pecsételőket, levélpapírokat, hogy csak a legnyilvánvalóbb feladatokat említsünk. Összességében több ezer törvényt, helyi és országos szintű rendeletet, határozatot, alapító okiratot kell frissíteni az év elején. A kormány mellett a megyei és települési önkormányzatok, valamint a civil szervezetek jogászai is vadul böngészhetik nyár óta, hogy mely jogi dokumentumaikban szerepel a megye szó. A Miniszterelnökség például egy 105 oldalas dokumentummal készül, összesen 320 kormányrendelethez nyúlnak hozzá. Az Agrárminisztérium 41 oldalas tervezetében 120 rendelet módosítása szerepel, míg az Építési és Közlekedési Minisztérium 51, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője pedig 17 rendeletet ír át. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy összesen hány kormányrendeletet és törvényt kell módosítani a névváltoztatás miatt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
VÁRMEGYEI ÖNKORMÁNYZATUNK ÉS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁGUNK LESZ
Január 1-jétől jó pár intézmény megyei szervezetei is új nevet kapnak. Csak néhány példa:
- vármegyei önkormányzatok,
- vármegyei kormányhivatalok,
- vármegyei rendőr-főkapitányságok,
- vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok,
- vármegyei főügyészségek,
- vármegyei adó- és vámigazgatóságok,
- vármegyei kórházak,
- vármegyei levéltárak,
- vármegyei könyvtárak és
- vármegyei szakképzési centrumok.
Át kell nevezni továbbá a kamarák területi szervezeteit is:
- vármegyei kereskedelmi és iparkamarák,
- vármegyei orvosi kamarák,
- vármegyei ügyvédi kamarák,
- vármegyei építész kamarák,
- vármegyei mérnöki kamarák.
Ezen kívül 2023-tól mindenkinek
- vármegyei autópálya-matricát kell venni,
- vármegyei hírlapot vagy vármegyei naplót olvashat,
- tavasszal folytatódnak a vármegyei labdarúgó-bajnokságok,
- az országgyűlési választásokon pedig vármegyei választókerületek jelöltjeire lehet majd szavazni.
