HBD2U! Egyéves az élelmiszerárstop – a kereskedők szerint nincs mesterséges hiánygerjesztés, de a veszteségük egyre nagyobb

Pontosan egy éve annak, hogy hét alapélelmiszer árát rögzítette a kormány, így hatósági áron vásárolhatjuk azóta is az étolajat, a csirkemellet, a finomlisztet, a sertéscombot, a 2,8 százalékos UHT tejet, a kristálycukrot és a csirke farhátat Szegeden. November 10-től pedig további két termékre, a tojásra és a burgonyára is ársapkát húzott a kormány. Az egyéves évfordulóra tekintettel most a 24.hu kérdezte ki a kereskedőket, akik szerint nincs mesterséges hiánygerjesztés, de a veszteségük egyre nagyobb.

Az elmúlt egy évben számos alkalommal és helyen alakult ki áruhiány az árstopos termékekből, ami érthetően elégedetlenséget okozott a vevők körében. Érdekes megfejtéssel szolgált az áruhiány okára a Mandinernek adott interjújában nemrég Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki szerint tévedés, hogy áruhiány lenne, a boltok nagy részében az áru egyszerűen a raktárban marad, nem kerül ki a polcra. Vagyis szerinte nagyrészt mesterséges hiánygerjesztés folyik.

TÖBB AZ ELLENŐRZÉS, MINT KORÁBBAN

A 24.hu megkérte a nagy láncok és a kisebb üzletek képviselőit, reagáljanak a miniszter kijelentésére, mint kiderült, a kereskedőknek nem érdeke az áruhiány. A multiláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György emlékeztetett,

• az élelmiszerárstop tavaly februári bevezetésétől idén január 12-éig az volt a szabály, hogy ez egyes napokon legalább annyit kellett tartani az árstopos termékekből, amennyi készleten volt azokból az előző év azonos napjain.
• 2023. január 12-től viszont már legalább annyit, de szükség szerint akár kétszer annyit is kellene tartani a vásárlói igények alapján, mint a 2021-es, azonos naptári napi átlagkészlet.

Hozzátette, ha egy bolt fogyasztóvédelmi ellenőrzést kapott, a kormányhivatal szakemberei nem elégedtek meg azzal, hogy éppen mi van a polcon, hanem bekérték és ellenőrizték a készletnyilvántartást is – szigorúak voltak, és ha nem találtak rendben valamit, bírságoltak, egyes esetekben milliókra. Nagyon sok ellenőrzést kaptak a nagy láncok az ársapkával összefüggésben, és december óta még több az ellenőrzés, mint korábban.

A KÜLFÖLDI VÁSÁRLÓK IS VISZIK AZ ÁRSTOPOS TERMÉKEKET

A visszajelzések szerint egyébként a kereskedők nemcsak az előírt készletet igyekeznek tartani (hogy az ellenőrzésen ne kapjanak bírságot), hanem annál többet, hogy a vevőiket nagyobb eséllyel tudják kiszolgálni. A kereskedőnek ugyanis érdeke, hogy lehessen nála árstopos terméket vásárolni – különben másik boltba megy a vásárló. Ugyanakkor nem érdeke, hogy elégedetlenek legyenek a vevői, mert esetleg üres polcokat találnak. Ennek ellenére előfordul, hogy a polcokon nem talál árut a vevő

• például beszerzési probléma miatt (ha a gyártók nem tudtak megfelelő időre vagy mennyiségben szállítani),
• vagy egy-egy (előre kiszámíthatatlan) felvásárlási roham után,
• és persze az is megtörténik (átmenetileg, rövid időre), hogy a dolgozó nem tudja rögtön pótolni a raktárból az éppen elfogyott terméket, mert például meghibásodik egy áruházi eszköz, de ilyenkor a lehető leghamarabb feltöltik a polcokat a raktárkészletből

– mondta Vámos György. Az élelmiszerláncok nyilván igyekeznek felmérni a vásárlók igényeit, bővítették a beszállítói kört is, hogy meg tudjanak felelni az árstopos termékek iránt megnövekedett keresletnek. Sajnos így is gyakran előfordul, hogy a vártnál, akár a kétszeres mennyiségnél is többet vettek egy-egy árstopos termékből a vevők, és mondjuk délutánra már nem volt belőle. A határhoz közeli üzletekben például külföldi vásárlók is viszik a magyar árstopos élelmiszert, aminek az üzletek az egy vásárlóra szabott korlátozásokkal sem tudnak gátat vetni.

A VESZTESÉG A KERESKEDŐKÉ

“Tegyük hozzá, az árstop napról napra növekvő terheit a kereskedő viseli” – emlékeztetett Vámos György utalva arra is, hogy a 2021. október 15-i, egy éve változatlan árstopos bolti árak mellett a beszerzési árak folyamatosan mennek fel, így egyre nagyobb a veszteség. Az ársapkás termékeknél magasabb a beszerzési ár (amit az előállítónak, a beszállítónak fizet a kereskedő), mint a 2021-es szinten megszabott árstopos hatósági bolti értékesítési ár (vagyis amennyiért most árusíthatók a hatósági áras élelmiszerek). Ugyanis nemcsak az élelmiszerek fogyasztói árai emelkedtek jelentősen az elmúlt évben Magyarországon, hanem az élelmiszeripar átadási árai is – nagyjából hasonló mértékben. Nyilván ennek is megvan az oka, drágult az élelmiszeripar számára az alapanyag, az energia, ráadásul aszály volt. Az élelmiszeripari átadási árak növekedése meghatározó a (nem árstopos) fogyasztói árak növekedésénél, és a beszállítók nem adják olcsóbban az árstopos termékeket sem csupán amiatt, mert azok hatósági árassá váltak. És mivel hónapról hónapra emelkednek a beszerzési árak, ebből jelentős veszteség keletkezik a kiskereskedőknél.

A VESZTESÉG A KISBOLTOSNAK AKÁR A KOPORSÓSZÖGET IS JELENTHETI

Az MNKSZ folyamatosan gyűjtötte a veszteségekről az adatokat, a kimutatásokat pedig elküldték a döntéshozóknak. A veszteség a boltok méretétől is függ – a legkisebbek is már milliós mínuszt könyvelhettek el tavaly, de egy-egy nagy áruházláncnál milliárdos is lehet a veszteség – mondta a lapnak Neubauer Katalin. A különbség az, hogy az a veszteség, ami a multinak fáj, a kisboltnak akár a koporsószöget is jelentheti – fogalmazott. Nagy Márton egyébként az említett interjúban azt is mondta, hogy szerinte a kiskereskedelmi üzletektől elvárható, hogy a bankokhoz és a Molhoz hasonlóan lenyeljék az árstop okozta veszteséget.