Lebontották Pollák Sámuel egykori szegedi házát a Takaréktár utcában, amelynek udvarán az első szegedi Gingko Biloba áll

Villámgyorsan lebontották az egykori Pollák Sámuel (1862-1959) háló és kötélgyáros Takaréktár utcai házát, amelynek udvarán az Arany János utcai és a Széchenyi téri Gingko Biloba nevű páfrányfenyők “ősanyja” áll. A műhelyként, lakóházként, majd a későbbiekben Minipak üzleteként szolgáló épület érdekessége ugyanis az volt, hogy pár évvel az 1879-es Nagy Szegedi Árvíz után a fent említett szegedi ide ültette el azt a Svájcból behozott, kelet-ázsiai páfrányfenyőt, amely aztán zöldbe borította városunk főterét.

Nyugalom, épületbontás ide vagy oda, a fa megmaradt.

A bontás villámgyorsan lezajlott, szerda délután már csak egy üres telek várta Tamás nevű olvasónkat, az általa készített fotók alapján rajta az említett védett fakülönlegességgel. Nem hivatalos forrásból úgy értesültünk, hogy a Takaréktár utca 3. alatti épület – amelyen eddig Pollák Sámuel 2020. október 20-án felavatott emléktáblája is ott csillogott – helyén irodaházat fognak építeni, az, hogy kik költöznek majd be, még nem nyilvános.

Ilyen volt az épület, a Minipak-időkben (ők azóta a Petőfi Sándor sugárútra költöztek át) (via Google Streetview):

…így nézett ki az emléktábla (via Köztérkép):

…és így fest a helyzet most:

Maga az épület – bár jellegzetes része volt a Takaréktár utca képének – nem állt műemlék-védelem alatt, de az udvarán egy igazi kincset rejtett:

Pollák Sámuel, legendás szegedi háló és kötélgyáros lakott itt anno, ő volt az, aki meghonosította Szegeden a kelet-ázsiai eredetű Gingko Biloba nevű páfrányfenyőt. Pár évvel az 1879-es árvíz után Svájcból hozott magával néhány csemetét, melyeket elültetett a Takaréktár utca 3. szám alatti (most lebontott) házának udvarán. Az öreg fa védett, leszármazottjai népesítik be az Arany János utca és a Széchenyi tér fasorait, sőt, a Köztérkép szerint Európában nincs város, amelyben ennyi ginkó volna.

A fa egyelőre épségben megmaradt, mivel védett, reméljük így is fog maradni.

Köszönjük a fotókat, Tamás!