Orbán Viktor: A háború csak a felszín, de valójában újjászerkesztik Európa hatalmi szerkezetét (frissítve)

Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évadnyitóján. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a választás évében mindenhol Európában a költségvetési hiányok nőni szoktak, az államadóssággal együtt, Magyarországon viszont ekkor mindkettő csökkent. Orbán Viktor mindezek mellett szót ejtett az orosz kapcsolatokról, és Ukrajnáról is.

Beszédét azzal kezdte, nem tudja, ki hogy van vele, de meghallgatva Nagy Mártont és Varga Mihályt megnyugodott. A miniszterelnök gratulált a kamarának, hogy túlélték a választást, ő is szívesen fogadja a gratulációkat: “Jobb ez így, együtt.”

A MINISZTERELNÖK BÜSZKE

A kormányfő hangsúlyozta, a választás évében, amikor mindenhol Európában a költségvetési hiányok nőni szoktak, az államadóssággal együtt, Magyarországon a választás évében mindkettő csökkent, „balgaság, butaság, politikai rosszindulat” azt állítani, hogy 2022-t a kormány választási szempontoknak rendelte volna alá. A miniszterelnök személyesen is büszke erre a tényre, mert nemcsak 2022-ben történt ez így, hanem 2018-ban és 2014-ben is, amiért elismerés illeti a pénzügyminisztert.

EURÓPA GAZDASÁGI SZERKEZETÉT ÁTALAKÍTJÁK

A kormány nem lett szocialista, sem kommunista, a piaci finanszírozásban hisz. Ez viszont csak akkor működik, ha elfogadható mértékű kamatszintek mellett lehet finanszírozást biztosítani, ha ez nincs – és most a nagyon magas kamatok miatt nem így van – akkor szükség van állami kamattámogatásra. Orbán szerint kívánatos lenne visszaépíteni az Oroszország felé fennálló gazdasági kapcsolatokat, de ebben a kormányfő nem hisz. Szerinte kérdéses, hogy már eleve ezért is robbantották-e ki a háborút, vagy közben derült ki, hogy a háború alkalmas Európa gazdasági szerkezetének átalakítására. Most az a helyzet állt elő, hogy az európai gazdaságot leválasztották az orosz függőségről. Egy ideig teljesen abszurdnak tűnt, hogy Ukrajna EU-tag és NATO-tag lehet, ma már viszont tényleg erről van szó – írja a Telex.

SZÜKSÉG LESZ 500 EZER ÚJ MUNKAERŐRE

Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre. De a gazdasági szempont csak az egyik szempont, ennek vannak más dilemmái is – mondta. Világossá kell tenni, hogy amikor beszélünk 500 ezer új munkaigényről, akkor elsődlegesen a belső tartalékokról beszélünk, de nem a közmunkáról, ebben nincs tartalék – magyarázta. Mint mondta, van földrajzi tartalék. Most Kelet-Magyarországra összpontosít a kormány. Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza is jövőre, Miskolc később, felkészül Békés megye – ismertette. Az együttműködésre épülő uniós politikai hangulatot kihasználva, különösen fontos lesz a térségben a gazdasági kapcsolatok kiépítése, és ha ezt jól kihasználjuk, akkor vannak még itt munkaerő-tartalékok – jelezte Orbán Viktor, hogy a térségbeli országok magyarlakta területeiről szeretnének még munkaerőt az országba csábítani. “Magyarország a magyaroké, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia” – mondta.

ERASMUS PROGRAM

“A felsőoktatást a legfontosabb gazdasági ügyként tartjuk nyilván” – mondta. Szerinte az EU elveszi a magyar egyetemektől a versenyelőnyt, amikor a kuratóriumok tagjait kifogásolja. Az egyetemek be vannak kötve a magyar gazdaságba, ezt nem szabad feladni – jelezte.

GÁZERŐMŰVEKET ÉPÍTÜNK

A legfontosabb kérdés, hogy tudja-e az ország finanszírozni a Nagy Márton által felvázolt gazdaságstratégiát. Befektetés, beruházás, iparpolitika – ezek pedig energiaintenzívek – tette hozzá Orbán Viktor. Mások úgy vélekednek, pulóveres közgazdászok, hogy iparpolitika fejlesztés nélkül is tudunk gazdaságot fejleszteni. Kiváló szakmunkásaink vannak, kiváló mérnökeink vannak, kiváló vállalatvezetőink vannak, mi ehhez értünk – vélekedett. Ehhez értünk: az ipari fókuszú, beruházás vezérelt gazdasági rendszerhez – tette hozzá. Az ipar, a manufaktúra, a termelés itt marad, ez marad a kulcsa a magyar gazdaságnak. De ehhez energia is kell és ezt elő kell állítani – magyarázta. A következő 1-2 évnek a legfontosabb politikája az lesz, hogy ezeket az energiainfrastuktúrákat létre kell hozni – húzta alá. Import vagy termelés a lehetőség. Termelni is tudunk a napelemmel, szélenergiával, vagy geotermikus energiával.

Gázerőműveket fogunk építeni, azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat – ismertette. Barát a zöld, a nukleáris félbarát, a gáz pedig nem ellenség átmenetileg – rajzolta fel az energetikai uniós szempontokat. Ezért Kelet-Magyarországon 2-3 nagyteljesítményű gázerőművet építünk – vetítette előre a miniszterelnök.

FRISSÍTVE: NEM ABNORMÁLIS, HOGY VAN VITA A KORMÁNY ÉS A JEGYBANK KÖZÖTT

“Önök nagyon gazdaságpolitikai vitákban nem vettek részt az elmúlt években. Mert a 2012 óta alkalmazott gazdaságpolitika elkezdett működni, az irányról nem voltak viták” – mondta. A magyar gazdaságpolitika stabilitását mutatja ezt. “Nem abnormális, hogy vita van a kormány és a jegybank között” – vélekedett. A válságos környezetben mindig előjönnek a viták, ez normális. Nem kell felcsattanni azon, hogy a jegybankelnök felajza a hallgatóságot és mond mindent – idézte fel Orbán Viktor, aki tehát reagált Matolcsy György minap megfogalmazott kritikájára. Ha az infláció emelkedése nagyrészt külső okokra vezethető vissza, vagyis az energiaárakra, akkor arra nem kell feltétlenül nagy szigorítással reagálni és erről vitatkozni, beszélni kell.

FRISSÍTVE: BERUHÁZÁSOK

A cél, hogy a lehető legkisebb intenzitással nyerjük el a külföldi beruházásokat. De a helyzet nehezebb lesz, mint eddig volt, mert visszaszállnak a versenybe a nyugatiak – fejtette ki a kormányfő. Visszaengedik a franciákat, a németeket és az osztrákokat, hogy állami eszközzel beszálljanak a beruházási versenybe – értékelte. Orbán Viktor elmondása szerint Magyarország hozta el a beruházásokat a legalacsonyabb támogatási arány mellett, 18% ez az arányszám. A támogatás intenzitása a magyar cégek esetében 1,5-szerese a külföldieknek: 17% vs 24% – részletezte.

FRISSÍTVE: EZEKET VÁLLALJA ORBÁN VIKTOR

A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy a következőket vállalja:

• a háborúból ki fog maradni az ország,
• a szankciókat sikeresen vétózza az ország,
• az orosz energia megtartása
• rezsicsökkentett árak finanszírozása
• 4,7 millió munkahely megvédése
• kkv-k támogatása,
• beruházások ösztönzése,
• exportorientált növekedés, mint stratégia
• infláció letörése.

Forrás: Index, Telex, Portfolio