Városokon és emberi sorsokon is átível a szegedi jogásztársadalom története – 150 éves fennállását ünnepli az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar

A 150 éves fennállását ünnepli a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara. Az intézmény március 31-én, „150 éve a magyar jogásztársadalom szolgálatában” címen ünnepi ülést szervezett.

Prof. Dr. Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja köszöntőjében megemlékezett az egyetem alapításáról, azon belül a Jogtudományi Kar megalakulásáról, Berde Áronról és Menyhárt Gáspárról, akik oszlopos tagjai voltak az intézménynek és meghatározó alakjai a felsőoktatásnak – írja az egyetem összefoglalójában.

VÁROSOKON ÉS EMBERI SORSOKON ÁTÍVEL A SZEGEDI JOGÁSZTÁRSADALOM TÖRTÉNETE

“Emlékezni és ünnepelni érkeztünk ma karunk főépületébe, a LawFarába, hogy felidézzük a szegedi jogásztársadalom 150 közös esztendejének történetét. Ez a történet városokon és emberi sorsokon átível, küzdelmekkel és győzelmekkel teli. Nagy szellemek merészsége és helytállása jelzi fordulatait, hagyományait pedig egy nagyszerű közösség őrzi és ápolja. Mi mindannyian, akik e közösség részei vagyunk, köszönettel tartozunk elődeinknek, 150 év jogászainak, hogy felépítették alma materünket, és gondos munkával a hazai tudományos és szakmai élet egyik erkölcsi és tudományos világítótornyává tették. Az alapítók szellemi erőről, hírnévről, áldásos működésről, érzelmekről beszéltek. Ezt szánták nekünk útravalónak. Mit tudtunk ehhez hozzátenni az eltelt 150 év alatt? Mivel gyarapíthattuk a magyar jogásztársadalmat és hazánk történetét? Az igazság demokratikus erejében hívő szakemberek nemzedékeit adtuk az igazságszolgáltatásnak és az államigazgatásnak. Elég csak arra gondolnunk, hogy az elmúlt évtizedekben nem állt fel olyan kormány, Alkotmánybíróság, amely nélkülözte volna a szegedi jogi kari alumnusokat, azok tudását, értékrendjét. Gyökereket, értékrendet és hagyományokat kaptunk, de nem csupán ajándékul, hanem hogy gondozzuk és gyarapítsuk is őket. Büszkék vagyunk rá, hogy a történelmet és történetünket e falak között láthatóvá tesszük” – osztotta meg gondolatait az SZTE ÁJTK dékánja, aki a 2022/23-as ünnepi tanév rendezvényein keresztül láthatóvá tette a kari közösségi lét fontosságát.

SZEGED MÉLTÓ ÖRÖKÖSE A KOLOZSVÁRI EGYETEMNEK

Az eseményen Dr. Salgó László, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára kiemelte, hogy Szeged méltó örököse a Kolozsvári Egyetemnek és méltó módon viszi tovább a hagyományokat. Prof. Dr. Görög Mártához hasonlóan felidézte a múltat, méltatta az egykori és jelenlegi oktatókat, akik ismerté tették az intézményt. Elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium céljai között továbbra is fontos szerepet játszik a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar szakmai munkájának támogatása, ahogyan mindez eddig is nagyon fontos volt. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a szegedi Jogtudományi Kar, hanem az összes magyar jogi kar kiemelkedő szereppel bír az ország működésében a jövőre való tekintettel, zárásképp pedig kifejtette, hogy az elmúlt években végbemenő infrastrukturális változások mennyire versenyképessé és erőssé tették az ÁJTK-t, amely többek között ennek köszönhetően új helyet kap a nemzetközi térképen.

ELISMERÉSEKET ADTAK ÁT

A közlemény szerint Prof. Dr. Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja a „150 éve a magyar jogásztársadalom szolgálatában” címet viselő ünnepi tanévében centenáriumi tanulmányírásra hirdetett pályázatot a graduális és doktori képzésben részt vevő hallgatók számára. A pályázat kiírásának célja a Szegedi Tudományegyetem jogelődje, a Magyar Királyi Kolozsvári Tudományegyetem – mely később Ferenc József nevét viselte – alapításának 150. és Szegedre költözésének 100. évfordulójára emlékezve, a kar hallgatóinak tudományos programok körébe való bevonása volt.

A doktoranduszhallgatók közül, Szivós Kristóf, az SZTE ÁJTK Civilisztikai Tudományok Intézetének tanársegédje, Novációs tilalom a polgári per fellebbezési eljárásában című pályaműve bizonyult a legjobbnak. A graduális képzésben résztvevő hallgatók által benyújtott pályaművek közül a bírálóbizottság Váczi Kristóf ötödéves, jelenleg záróvizsgáit teljesítő joghallgató, A büntethető kísérlet, különös tekintettel az ún. alkalmatlan kísérletre című pályaművét tartotta a legjobbnak. A centenáriumi tanulmányírásra meghirdetett pályaművek közül a bírálóbizottság elismerő oklevélben részesítette Ribánszki Eszter joghallgatót, A Nemzetek Szövetsége és az állami szuverenitás című pályaművéért.