Közélet

KSH: 25,2 százalék volt az infláció márciusban

Továbbra is 25 százalék felett az infláció Magyarországon, márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – derült ki a KSH szerdán közzétett adataiból. Orbán Viktor többször is azt ígérte, hogy az év végére egy számjegyűre faragják le az inflációt, de mint látható, igen lassan csökken a drágulás mértéke. Januárban 25,7, februárban 25,4 százalék volt az infláció.

Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Az élelmiszerek ára 42,6 százalékkal emelkedett tavaly márciushoz viszonyítva, míg a háztartási energia 43,1 százalékkal drágult – derült ki a friss adatokból.

A TOJÁS TARTJA A CSÚCSOT

A Telex azt írja, hogy az élelmiszereken belül a tojás ára (74 százalék) nőtt a legnagyobb mértékben egy év alatt, de a tejtermékeké (72,8 százalék), a vaj és vajkrémé (68 százalék), valamint a kenyéré (67 százalék) is jócskán emelkedett. A KSH adataiból az is kiderül, hogy a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia ára 27,6 százalékkal nőtt. Mindezek mellett:

  • a tartós fogyasztási cikkekért 11,2,
  • a szeszes italokért és dohányárukért átlagosan 19,7,
  • míg a szolgáltatásokért 13 százalékkal kellett többet fizetni márciusban, mint tavaly ugyanekkor.

A fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek az elmúlt egy hónapban. Az élelmiszerek 1,5 százalékkal drágultak februárhoz képest, míg a háztartási energia ára 3,8 százalékkal mérséklődött.

A CÉL, AZ EGYSZÁMJEGYŰ INFLÁCIÓ

Az infláció leküzdése az utóbbi hónapokban a magyar politika meghatározó kérdésévé vált. A kormány szerint a drágulásról elsősorban a háború, másodsorban az arra reakcióként adott brüsszeli szankciók tehetnek. Orbán Viktor az évértékelőjében tigrishez hasonlította az inflációt, majd kijelölte a célt, hogy év végére egy számjegyűre gyalulják azt. A kérdésnek viszont van egy másik oldala, ez pedig az infláció miatt növekvő adóbevételeké. A 27 százalékos magyar áfa világrekordnak számít, a 25 százalék feletti infláció pedig uniós rekordnak. Ez azt jelenti, hogy az állam áfabevételei ilyen nagy inflációnál és ilyen nagy áfánál jelentősen nőnek, ami nem kis segítség a költségvetésnek.

Ez tavaly azt jelentette, hogy az előirányzott 5487 milliárd forint helyett 6860 milliárd forint áfa folyt be az államháztartásba, ami a tervhez képest 25 százalék különbség. Ez az államnak persze jó, hiszen a kiadásai nem nőnek ilyen gyorsan, az embereknek (és elsősorban a bevételeik nagy részét azonnal elfogyasztó szegényeknek) viszont óriási teher.

LUXEMBURGBAN CSAK 3 SZÁZALÉKOS INFLÁCIÓ VAN

Az Eurostat előrejelzése szerint az eurózónába tartozó 21 ország márciusi inflációs átlaga 6,9 százalék, így ezen országok többségében már megvalósult az a cél, amit Orbán Viktor tavaly tűzött ki, de csak idén év végére: vagyis az egy számjegyű infláció. A magyar kormány által az elhibázott brüsszeli szankciókra fogott infláció az előzetes adatok szerint

  • Luxemburgban csak 3 százalék,
  • Spanyolországban 3,1 százalék,
  • Hollandiában 4,5 százalék

volt 2023 márciusában, a sor másik végén 17,3 százalékkal Lettország, 15,6 százalékkal Észtország, illetve 14, százalékkal Litvánia áll. Az eurózónában már tavaly december óta egy számjegyű az inflációs átlag, akkor 9,2 százalék volt, ami azóta hónapról hónapra tovább csökkent. A 21 ország közül idén márciusban már mindössze hatban volt két számjegyű.

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb