A kormány szerda délelőtt nyújtotta be az Országgyűléshez az igazgatási szünetről szóló törvényjavaslatát, amelyben – a bíróságok szabadságolásához hasonlóan – igazgatási szünetet biztosítanának a téli és nyári iskolai szünidő idejére az állami és az önkormányzati szerveknél foglalkoztatottak számára.
A hazai bíróságokon már több mint két évtizede minden nyáron öt hét ítélkezési szünetet tartanak, amelynek kezdete július 15-e, a bíróságok napja. Az egykori Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2000. június 24-én döntött úgy, hogy a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává nyilvánítja. 2001 óta a bíróságok napján minden bíróság zárva tart. A nyári ítélkezési szünet pedig általában augusztus 20-ig tart.
KEDVEZŐ HATÁSAI VANNAK
Elnevezése ellenére a szünet nem egészen azt jelenti, hogy a bíróságokon teljesen leáll a munka, vagy hogy ne lennének tárgyalások. Főszabály szerint a bíróságok nem tartanak tárgyalásokat, de azért ilyenkor is eljárnak például az előállításos ügyekben és a gyorsított eljárásokban. Ezenkívül a bíróságok elnökei készenléti és ügyeleti beosztás készítésével gondoskodnak a folyamatos működésről, míg a kezelőirodák rövidített ügyfélfogadási időben tartanak nyitva. Az Index arra hívta fel a figyelmet ezzel kapcsolatban, hogy az ítélkezési szünet fogalma jól ismert a nemzetközi gyakorlatban is, az Európai Unió Bírósága szintén tart törvénykezési szünetet. A tapasztalatok szerint a szünet nem csupán a bíróságok működését érinti, kedvező az ügyfelekre és az üzleti szférára nézve is, hiszen erre az időszakra esnek a nyári szabadságok.
KORMÁNYRENDELETBEN HIRDETIK KI
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által most benyújtott törvényjavaslat feltételes módot használ az igazgatási szünet elrendelésével kapcsolatban. A normaszöveg szerint a kormány rendeletében nyári, illetve téli igazgatási szünetet rendelhet el, és ezt a rendeletét a tárgyévet megelőző december 15-éig ki kell hirdetni. Vagyis ha december közepéig nem születik ilyen jogszabály, akkor a következő évben nem lesz központi igazgatási szünet. Főszabály szerint a kormányzati igazgatási szerv a szünet alatt nem látja el a feladatait, és az ügyfélfogadás sem működik.
NEM LESZ TELJES LEÁLLÁS
Teljes leállástól azonban nem kell tartani, hiszen a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító, illetve felügyelő miniszter elrendelheti az általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv igazgatási szünet alatti működését és meghatározhatja az ügyfélfogadás rendjét. A törvényjavaslat azt is kimondja, hogy a szünet időtartama alatt nem kell biztosítani, hogy az elektronikus ügyintézés keretében a hivatali tárhelyre érkezett üzenetek minden munkanapon átvételre kerüljenek.
AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL IS LEHET SZÜNET
Ami az önkormányzatokat illeti, a kormányrendeletben meghatározott időszakra igazgatási szünetet rendelhet el:
- a települési önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala és a közterület-felügyelet tekintetében a települési önkormányzat képviselő-testülete,
- a főpolgármesteri hivatal tekintetében a fővárosi közgyűlés,
- a vármegyei önkormányzati hivatal tekintetében a vármegyei közgyűlés.
A kormány javaslata szerint 2023-ra csak téli igazgatási szünet rendelhető el, mégpedig úgy, hogy a szünet elrendeléséről szóló kormányrendeletet a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül ki kell hirdetni.
