Több mint félszáz kínai agyagkatona és két ló is érkezik Szegedre – mutatjuk, mi vár ránk a Móra Ferenc Múzeum legújabb tárlatán
Májusban az ókori Kínáról nyílik nagyszabású tárlat a szegedi Móra Ferenc Múzeum központi épületében – közölte Fogas Ottó igazgató csütörtökön a helyszínen. A muzeológus a tárlat előkészületeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kiállítás középpontjában az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák állnak.
A komplexumot a császár 13 éves korában kezdték el építeni, de a munkálatok haláláig, Kr. e. 210-209-ig nem fejeződtek be, pedig a feltételezések szerint 700 ezer ember dolgozott rajta. A sírt mintegy 8 ezer katona, lovak, lovasok, harci szekerek őrzik – közölte a szakember.
50 AGYAGKATONA ÉS KÉT LÓ IS ÉRKEZETT SZEGEDRE
A május végén nyíló kiállítás célja megidézni azt a látványt, amely az érdeklődőket fogadja Hszian közelében. A tárlatra több mint félszáz agyagkatona és két ló érkezik, ezeket az eredeti figurákról levett szilikonlenyomatokból öntötték. Helyben, Senhszi tartományban bányászott agyagból készültek, méretükben és minden részletükben megegyeznek a sírt őrző alakokkal – tudatta az igazgató. Hozzátette: a 150-180 kilogrammos katonák közül két íjász érkezett már meg Szegedre.
A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJÁRA TOVÁBB BŐVÜL A TÁRLAT
A Kultúrpalota egyik földszintjén berendezett installációt, az egyik szomszédos teremben a sírhely megtalálását, feltárását és az agyagkatonák típusait bemutató kiállítás egészíti ki – mondta a szakember. Fogas Ottó kifejtette, a Móra Ferenc Múzeum tavaly óta együttműködik a Sanghaji Múzeummal, amely első eredményeként a Múzeumok éjszakáján tovább bővül az ókori Kínát bemutató tárlat. Mintegy 130 régészeti leletet – jáde-, illetve lakkozott fatárgyat, kerámiát – láthat majd a közönség Szegeden a Han-dinasztia korából. Ez Kína első hosszú ideig uralkodó császári dinasztiája volt a Krisztust megelőző, illetve követő kétszáz évben. A tárgyak közül az egyik legérdekesebb egy jádepáncél lesz, melyet 4300-4400 féldrágakő lapkából készítettek. Az aranyszálakkal összefont halotti ruha célja az abban eltemetett uralkodó vagy közeli rokona halhatatlanságának biztosítása volt – közölte a muzeológus.
Forrás: MTI. Fotók: MTI/Rosta Tibor
