Ilyen még nem volt: az infláció miatt esélyes az évközi minimálbér- és bérminimum-emelés hazánkban

A 2023-as minimálbér- és bérminimumemelésről szóló megállapodásban szerepelt, hogy amennyiben az inflációs prognózisnál várhatóan magasabb lesz a fogyasztói árindex, akkor félévkor a felek újra tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy egy esetleges évközi minimálbér-, illetve bérminimum-emelésről egyeztessenek.

Egyre több jel mutat abba az irányba, hogy nagyobb lesz az idei infláció a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésének mértékénél, ami a legkisebb bérből élők életszínvonalának csökkenéséhez vezethet. A szakszervezetek az év második felében hívhatják tárgyalóasztalhoz a kormány képviselőit. Könnyű dolguk azonban nem lesz, hiszen az érdekképviseletek abban egyetértenek: az államtól idén nem várható segítség további béremelésekhez.

KÉT SZÁZALÉKPONTON MÚLIK A TÁRGYALÁS

„Amikor tavaly megállapodtak a minimálbér 16 százalékos és a bérminimum 14 százalékos emeléséről, még reális volt a 14-16 százalékos éves infláció feltételezése. Később azonban ismertté vált az év eleji 20 százalékos mérték az év első hónapjaira vonatkozóan” – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. “Ha a félévi adatok után is jelentős az eltérés a béremelés mértéke és az infláció között, akkor ülhetünk újra tárgyalóasztalhoz” – tette hozzá, kiemelve, az infláció mértékének ekkorra legalább 2 százalékponttal magasabbnak kell lennie a vártnál, hogy újra egyeztethessenek a munkáltatók a munkavállalói érdekképviseletekkel.

Bár január óta fékeződött hajszálnyit az infláció, de még mindig elég magas – januárban 25,7, februárban 25,4, márciusban 25,2, áprilisban 24 százalékos drágulást mért átlagban a Központi Statisztikai Hivatal. A statisztikai hivatal első félévi inflációs adatai július 7-ére várhatóak, a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése június végére – írja a 24.hu. 

AZ ÉVES VÁRAKOZÁS MÉG MINDIG POZITÍV

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert azt mondta a portálnak, hogy a bérmegállapodás szerint nemcsak az inflációs adatokat kell figyelni, hanem azt is, hogyan alakul a bruttó hazai termék. „Most éppen technikai recesszióba került az ország, de az éves várakozás még mindig pozitív” – tette hozzá. A második negyedévi KSH-s GDP-adatok augusztus 16-ára, valamint szeptember 1-jére várhatóak csak, az MNB június végi inflációs jelentésében viszont lesz GDP-adat is. Március végén azt írta a jegybank, hogy a GDP 2023-ban 0,0–1,5 százalékkal bővülhet. Érdekvédőként úgy gondolja, hogy ezt a prognózist kellene alapul venni.

JÚNIUS VÉGÉN MEGLESZ AZ MNB FRISS INLÁCIÓS JELENTÉSE

Ami az egyeztetést illeti, automatizmusra számít, vagyis arra, hogy sor kerül rá. Ha mégsem így lesz, akkor a szakszervezet kezdeményezi az egyeztetést. “A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) amúgy is több témában ülésezik, ez is napirendre kell hogy kerüljön az év közepén” – mondta Zlati Róbert, aki szerint az egyeztetés automatikusan bekövetkezik. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Perlusz László arról beszélt, hogy még nem határozták meg, mikor kerüljön napirendre a minimálbér-korrekció, de erről is beszélgetnek időről időre, és számít rá, hogy júniusban egyeztet erről.

“Június végén már meglesz az MNB inflációs jelentése, ami mértékadó támpont lehet ahhoz, hogy beszélni tudjanak arról, hozzá kell-e nyúlni a bérekhez” – tette hozzá. A megállapodásban jelzett 15–18 százalékhoz képest most még szerinte határértéken van a várható éves infláció. Az MNB például 15 és 19,5 százalék közötti értéket becsült legutóbbi inflációs jelentésében, a GKI 19 százalékot valószínűsít. Az Erste elemzői szerint az éves index várhatóan júliusig 20 százalék felett marad.