Az Európai Parlament megszavazta, hogy Magyarország alkalmatlan a soros elnökségre. A Magyarország elleni állásfoglalásra 442 képviselő szavazott igennel, 144 nemmel, és 33-an tartózkodtak. Az állásfoglalás megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát, hogy 2024-ben betöltse az unió soros elnöki tisztét, emellett 24 pontban sorolja azokat a kifogásokat, amelyekkel a testület szerint hazánk megsérti a jogállamiságot és az alapvető jogokat, illetve utal velünk szemben az uniós források befagyasztására.
Az Európai Parlament hét frakciójából öt terjesztette be a fent is melített javaslatot. Ők együtt egyébként a testület többségét alkotó Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) és a Baloldal (GUE/NGL) volt. A szövegben az áll, hogy ha a Tanács nem talál megoldást a soros elnökség kérdésében, akkor a Parlament megteszi a megfelelő lépéseket, bár az nagy kérdés, hogy mit tud tenni az ügyben. Az állásfoglalás elfogadása nem jár jogi következményekkel, de politikai üzenetet azért hordoz az ügy – írja az Index.
VITA ELŐZTE MEG A SZAVAZÁST
Az európai zöldek nevében beszélt még a vita előtti sajtótájékoztatón a francia Gwendolin Delbos-Corfield, aki a magyar jogállamiságról készített korábban jelentést. Ő, valamint árnyék-jelentéstevő társai többek között azt hangoztatták, hogy a Tanácsnak el kellene halasztania a magyar elnökséget. Mint mondták, a helyzet az utóbbi időben sem javult, az újabb törvények közül elsősorban a tanárok státuszát megváltoztatni készülő tervezetet kritizálta. A politikus kifejtette: Magyarország a putyini úton jár, a határain belül is ellenségeket keres, de ugyanezt hangoztatta az Egységes Európai baloldal nevében hozzászóló svéd Malin Björk is, amikor azt mondta: “az ukrajnai háború idején nem lehet olyan vezetője egy uniós intézménynek, amely nem támogatja teljes mellszélességgel Ukrajnát.”
TÖBB MILLIÁRD EURÓNYI FORRÁST ZÁROLTAK
A vitaindító beszédében Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa felhívta a figyelmet, hogy több milliárd eurónyi forrást zároltak Magyarország elől, kiemelve, hogy közérdekű vagyonkezelő alapítványok addig nem kaphatnak forrást, amíg összeférhetetlenség áll fenn. A Tanács decemberi döntése óta a Bizottság folyamatosan kapcsolatban állt a magyar kormánnyal, és szinte minden érintett témakörben nagyon konkrét módon vitatták meg a függőben lévő kérdéseket.
Több olyan EP-képviselő is volt, aki a magyar kormány védelmében emelt szót, például Jadwiga Wisniewska, az ECR-ben helyet foglaló, a lengyel PiS EP-képviselője beszédét arra hegyezte ki, hogy szerinte az Európai Bizottság túlmegy a saját kompetenciáján, ezért módosító indítványt nyújtanak be, amivel a szerinte „politikailag motivált támadásokat és a pénzügyi zsarolásokat” fognák vissza. A plenáris vitában a magyar képviselők közül felszólalt Gyöngyösi Márton (Jobbik – Konzervatívok, független), Hidvéghi Balázs (Fidesz, független), Donáth Anna (Momentum, Renew), Molnár Csaba (DK, Szocialisták és Demokraták), valamint Hölvényi György (KDNP, Európai Néppárt).
VARGA JUDIT IS MEGSZÓLALT
Az igazságügyi miniszter egy Facebook-bejegyzésben azt írta még a vita előtt, hogy “tisztázzuk: az uniós elnökség nem jog, hanem kötelezettség. Amit vállaltunk, azt tisztességgel teljesíteni fogjuk, ezt nem veheti el tőlünk senki. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Már korábban is ellátta az EU Tanácsának soros elnökségét, és így lesz ez 2024-ben is. Jól haladunk az uniós elnökség előkészítésével, és olyan fontos, a bevándorláspártiak számára nemkívánatos témákat kívánunk napirendre venni, mint az európai demográfiai kihívások, a migráció helyett a családpolitika.
AZ EP-NEK NEM OSZTOTTAK LAPOT
Az igazságügyi miniszter jelezte: „de van egy olyan prioritásunk is, amitől az Európai Parlament igazán tarthat: szeretnénk megerősíteni az uniós intézmények fölötti jogállamisági vizsgálat rendszerét. A szerződések jogállami kitételei ugyanis az unióra és annak intézményeire is vonatkoznak.” Varga Judit később arról is beszélt, hogy „az Európai Parlament nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, hiszen olyan kezdeményezéssel szeretne élni ezen a héten, ami egyértelműen szembemegy az európai uniós szerződésekkel”, az EP-nek pedig „nem osztottak lapot abban a kérdésben, hogy ki tölti be az unió Tanácsának soros elnöki pozícióját”.
