103 éve csonkították meg Magyarországot, Szegeden három helyen lángol ma fel az Összetartozásunk Tüze

Pontosan 103 éve, 1920. június 4-én 16:32-kor írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelle-ben a Magyarországot megcsonkító Trianoni Békediktátumot, amelynek következtében a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát, valamint 3.2 millió magyar került a határainkon túlra. Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a mai dátumot, az Összetartozásunk Tüze 576 település 799 helyszínén lángol ma fel, Szegeden eddig hármat jelentettek be. Apropó, az önkormányzat idén sem tart semmiféle megemlékezést.

103 ÉVE CSONKÍTOTTÁK MEG MAGYARORSZÁGOT

A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatta be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is felhozott – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, mely ezek után lemondott.

A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én látta el kézjegyével a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban; a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg.

Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.

A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségnek egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott.

• A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Nemzetek Szövetségének engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen.
• A magyar haderő létszámát harmincötezerben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást.
• Az országnak 1921. május 1-jétől harminc éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogként lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét.
• A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.
• A szerződés kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 000 négyzetkilométerről 93 000-re, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.
• A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.

Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

3.2 MILLIÓ MAGYAR KERÜLT A HATÁRAINKON TÚLRA

A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén – írta megemlékezésében az MTVA. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. A törvény első paragrafusa így kezdődött: „Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott…” Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.

A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója.
Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.

A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.

NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA: SZEGEDEN NINCS ÖNKORMÁNYZATI MEGEMLÉKEZÉS, AZONBAN HÁROM HELYEN IS LESZ TŰZGYÚJTÁS

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját. Bár a szegedi önkormányzat – a korábbi évekhez hasonlóan – az idén sem emlékezik meg, az Összetartozásunk Tüze nevű kezdeményezés három szegedi ponton is jelen lesz. A három éve indult program összmagyar hagyománnyá vált:

• 35 ország,
• 576 településén,
• 799 helyen gyújtanak tüzet ma, budapesti idő szerint 20:23-kor.

“Mivel sajnos nem ért véget az Ukrajnában dúló háború, így annak mielőbbi befejezéséért ezek a lángok idén is a Béke Tüzei is lesznek” – írták szerkesztőségünknek küldött levelükben a szervezők.

Szegeden három helyszínen lesz tűzgyújtás 20:23-kor:

• a Kálvin téri kakasos templomnál a cserkészek,
• a Menhely,
• és a Horváth Mihály utcáknál pedig 1-1 hazafi gyújt ma tüzet.

A pontos helyszíneket IDE kattintva tudod megnézni.