143 éve már annak, hogy egy város lettünk: 1880-ban, pontosan ezen a napon kebelezte be Szeged Újszegedet

Neves évfordulóról emlékezhetünk meg ma, hiszen 143 éve, pontosan ezen a napon egyesült Szeged Újszegeddel. Akkor Újszegedet mindössze ezren lakták, és még híd sem kötötte össze a két városrészt. Újszeged bekebelezésének örömére lakomát rendeztek a népkertben, és a nagy szegedi rekonstrukcióval együtt megkezdődött itt is az átalakítás, és természetesen a népkert sorsa is eldőlt.

Az egyesülés egészen 1879-ig nyúlik vissza, ugyanis az árvíz után az újjáépítést intéző királyi biztos előterjesztésére a törvényhozás Torontál vármegyéből kihasította Újszegedet és a városi földek legnagyobb részét, és azt Szeged törvényhatóságának területébe bekebelezte. Ekkor, 1880. június 5-én egyesült Újszeged Szegeddel.

MINDENT ELVITT AZ ÁRVÍZ, DE A JÓ KEDVET NEM

Ezek után a királyi biztosság szabályozta az újszegedi beltelkeket, házhelyeket és utcákat is, és ezzel megvetette alapját a városrész fejlődésének. Egyesüléskor Újszeged lakossága mindössze ezer fő volt. Mivel a városban élő fa nem maradt, Újszegedre özönlött a nép. Minden társadalmi réteg képviselve volt itt. A népkertbe járt mulatni iparos, kereskedő és úr. Megnyílt az újszegedi vendéglő és mulatóhely, melyet Gruber Jakab és Szabados Gyula bérelt. Ónodi Kálmán, majd 1880 és 1882 között ifj. Erdélyi Náci és Gilagó muzsikált. Szórakoztatta a közönséget a 64. sz. gyalogezred zenekara is. Ha mindenét el is vitte a közönségnek a víz, jó kedvét nem veszítette el – írja az ujszeged.hu oldalon.

KELLETT A HÍD

Mint kiderült, Újszeged bekebelezésének örömére lakomát rendeztek a népkertben. Harmincan vettek részt, Tisza Lajos királyi biztos, Mikszáth Kálmán, Torontál és Csongrád megye küldöttei, a királyi biztosi tanács tagjai, újszegedi és szegedi urak. Most már Szegedé Újszeged, a nagy szegedi rekonstrukcióval együtt megkezdődött itt is az átalakítás, és természetesen a népkert sorsa is eldőlt. Újszeged rendezése elkerülhetetlen volt. Mindenekelőtt a víz elleni biztosítás volt a legfőbb szempont, a védelmi töltés és a föltöltés megoldása. Fontos volt az új híd megépítése is. Télen a hajóhidat helyettesítő nyomorúságos komp segítette az átkelést. Jó időben mindig érte baleset a hidat, órákra ki kellett nyitni, s a legjobb időben az újszegedi népkert üres volt, senki sem mehetett át, így a hídpénztár is üres maradt.

Tisza Lajos a járványtól veszélyeztetett város helyett az első két évben tavasszal és nyáron Gerliczy báró deszki kastélyában lakott. Korán hajnalban járt kocsin vagy lóháton a városba. Erre az időre esett a régi hajóhíd kinyitása is, mely legalább egy óra várakozásába került. Ha valaki, ő érezte legjobban az új híd megépítésének a szükségességét, ezért első teendői közé sorolta annak megépítését. A Tisza-töltés megépítése, és az épülő híd terének kialakítása végett a népkertnek a vendéglőig és a köröndig (tánchely) terjedő részét át kellett adni. Új helyre költöztették, május 9-én Szabados Gyula vendéglős nyitotta meg. A hídfőnél alkotott új tér föltöltését megkezdték, s kialakításához sajnos 60 darab gyönyörű fát kellett kivágni. Bővítették a népkertet: ezt a 20 évre bérbeadott kertek területéből oldották meg.

EGY HELYEN VOLT AZ ÖSSZES CUKRÁSZDA ÉS MULATÓ

1882-ben az építés alatt álló híd lejáratától a holt Marosig vezető utat, majd a mellékutakat tervezték föltölteni. A munkálatokkal a terv szerint novemberre kívántak végezni. Kívánatos volt a gyors munka, hogy a népkert minden szempontból berendezhető legyen, hogy ott a közönség eddig oly nehezen nélkülözött üdülést végre megtalálhassa, és a híd jövedelme (hídvám 1879-től) és egyéb bevételek nőnének. A terület egész térfogatának 1,31 m-re való fölmagasításához 245.933 m³ földet használtak föl. Föltöltés az eddig legmagasabb fakadóvíz méretig készült, a föltöltési anyagot a holt Maros töltéstestből vették. A munkálatokat Deutsch Emil vállalkozó végezte. A rendezési munkálatokat a műszaki osztály főnöke, Darvas Lajos mérnök vezette, a terveket Hausner Alfonz mérnök készítette.

Novemberre elkészült a népkert rendezése és föltöltése. A sétautakat kitűzték, megnagyobbították az építendő Vigadó és körönd (tánchely) helyét, melyeket a régi népkert fasoros útja mentén jelöltek ki. A körönd a vigadótértől 60 m-re északnyugati irányban a nagy élőfák tövében volt. A főutak kanyargós menetben szelték át hosszában az egész népkertet, a mellékutak a holt Maroshoz vezető fasoros úthoz vezettek. Még az évben befásították, mely munkálatokkal Pillich Imre erdőmestert bízták meg. A facsemetéket a faiskolából vagy adományfákból szerezték be. A növények ápolására négy darab szivattyús kutat állítottak föl, melyeket Bocsák Rudolf készített. Tisza Lajos az összes mulatóhelyet és a cukrászdát egy helyen kívánta elhelyezni.

1883-BAN VÉGÜL ELKÉSZÜLT A HÍD

1883. április 19-re elkészült a medernyilás vasszerkezete, szeptember 1-jén elkezdődtek a próbaterhelések, előbb a IV. és II, majd a III. és I. nyílásokat terhelték. A próbaterhelések szeptember 15-én egy 20 tonnás kocsi áthaladásával fejeződtek be. Másnap (1883. szeptember 16.) átadták a hidat.

A hídfőnél kőburkolatot fektettek le, így a port megkötötték, az utakat, tereket gyönyörűen panírozták. A fasorokban lámpák sokasága volt Újszegeden. Az állandó híddal szemben elkészült a népkert díszkapuja, két szárnya valóságos díszmunka volt. A szárnyakon zászlótartók ünnepi alkalmakra, tetejükön háromkarú légszeszlámpa. Rendeltetése az volt, hogy a népkert fasorait a kocsiktól lezárja.

MÉG A KIRÁLY IS MEGTEKINTETTE ÚJSZEGEDET

1883. őszén Szegedre érkezett a király. Megérkezése után rövid pihenőt tartott, majd fél 4 órakor délután az új híd és a népkert megtekintésére indult. A kellemetlen idő miatt csak 7-8 percig időzött Újszegeden. Majd a második nap népünnepélyen vett részt a népkertben. A Vigadóban katonazenekar játszott, a tisztáson halászok által rendezett népünnepély volt, hová özönlött a közönség. Főtt a halpaprikás nagy üstökben, s a tűz körül nyárson sütötték a halat. Tiszamenti képet rögtönöztek füzessel, nádkunyhókkal, halászeszközökkel fóldíszítve, kifeszített hálókkal. A közönség soraiban Jókai Mórt, Mikszáth Kálmánt, Karácsonyi Guidó, Zichy Jenő grófokat, Hegedűs Sándort, fővárosi hírlapírókat, Vass Pál főjegyzőt és Zsótér Andort, a szép ünnepély rendezőjét láthatták. Öt órakor érkezett a király Tisza Lajos, Tisza Kálmán és még többek kíséretében. Zsótér Andor üdvözölte a vendégeket. A király melegen érdeklődött a halászok életéről, majd kocsijába ült és a városházára hajtott – olvasható az oldalon.