“Tragikus hír. Elhunyt Géczi József Alajos, Szeged Pro Urbe-díjas, rendszerváltó politikusa, korábbi országgyűlési képviselője. A modern magyar baloldal nagy formátumú alapítója, személyes mentorom, fiatalkorom meghatározó példaképe” – írta Botka László a közösségi oldalán. Géczi József Alajos 73 éves volt.
Géczi József Alajos Kiskunmajsán született 1950. február 21-én. Édesapja, Géczi Alajos Péter ezermesterkedõ parasztember volt, édesanyja, Tóth Nagy Eszter hat elemit és négy polgári iskolát végzett, szintén gazdálkodó volt. Az általános iskolát Kiskunmajsa-Ötfán és Felsõ-Balotán tanyai iskolában, majd Pusztamérgesen végezte. 1968-ban érettségizett a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban.
A POLITOLÓGIAI TANSZÉK MUNKATÁRSA VOLT
Két évig autóvillamossági műszerész iparitanuló volt Kecskeméten, ezt követően néhány hónapig szakmunkásként dolgozott. 1971-ben felvételt nyert a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, előtte 1970-1971-ben előfelvételisként Kalocsán teljesített sorkatonai szolgálatot. 1976-ban szerzett diplomát, majd 1979-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán elvégezte a tudományos szocializmus kiegészítő szakot. 1976-tól tanársegéd, 1982-tõl egyetemi adjunktus a JATE tudományos szocializmus tanszékén. A JATE ÁJTK-n működő politológiai tanszék munkatársa volt. Kutatási területe a 19. századi szocialisták jövőképe, a szakszervezetek pozíciója az úgynevezett létező szocializmusban volt, továbbá a sztálini modell vizsgálata, különös tekintettel annak bomló szakaszára és magyar sajátosságaira. Leginkább e témákról készített tanulmányokat, cikkeket, kutatási jelentéseket, szakértői anyagokat. Fő “alkotásának” azt a dokumentációs és információs bázist tartja, mely az MTA-Soros Alapítvány és más szervezetek támogatásával 1985-ben jött létre Szegeden. Ez lett a vidék első olyan intézménye, mely kelet-európai, addig zárolt dokumentumokat, emigránsirodalmat és szamizdatokat gyűjtött könyvtárszerűen össze, hogy azokat az oktatók és a hallgatók rendelkezésére bocsássa.
CSONGRÁD MEGYE 2-ES SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLETÉBEN INDULT
A Polgári Tanácsadó Szolgálat (1994) és a Magyarországi Gazdakörök Károlyi Sándor Alapítványának (1994) elnöke volt. Több civil szervezetben is betöltött hasonló megbízatást, így például a Kiskundorozsmáért Alapítványban (1992). A közép-európai együttműködés számos területén kezdeményezőként lépett fel, tagja volt a Közép-európai Gazdatanácsnak (1995).
- 1975-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba.
- 1988 őszén az MSZMP-n belül szerveződött reformköri mozgalom egyik alapítója.
- 1989-ben a rövid életű Demokratikus Magyarországért Mozgalom ügyvivője lett.
- 1989. október 7-én, az MSZMP átalakuló kongresszusán belépett a Magyar Szocialista Pártba, az országos elnökség tagjává választották. 1994 őszéig töltötte be e tisztet.
- 1990. június 30-án a programja szerint a politikai konfliktusok kezelését megkísérlő Magyar Centrum Szövetség társadalmi mozgalom alapító tagja volt.
- 1991. február 26-án lett országgyűlési képviselő, miután a Demény Pál halálával megürült helyre őt jelölték az MSZP országos listájáról. 2010-ig volt az országgyűlés tagja.
- 1991-ben a parlamenti agrárklub kezdeményezője.
- 1992. október 13-tól az Országgyűlés akkor megszervezett mezőgazdasági állandó bizottságának a tagja.
- Az 1994. évi országgyűlési választásokon Csongrád megye 2. sz., Szeged központú választókerületében indult, s szerepelt a Csongrád megyei területi (3.) és az országos (33.) listán is. Mandátumát mint egyéni jelölt a választások második fordulójában 40,49 százalékkal szerezte.
- Az MSZP-frakcióban a közjogi és ügyrendi munkacsoportban dolgozott.
- Mindezek mellett az IPU magyar csoportja magyar-finnugor, valamint magyar-kazah és közép-ázsiai baráti tagozatának a tagja volt,
- de a Nagy Imre Társaság szegedi szervezetének elnöki tisztét is betöltötte.
Szeged városa 2020-ban Pro Urbe-díjjal tüntette ki.
