Ma Magyarországon 18.629 ember van börtönben – tudta meg az Index a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BvOP). Januártól jelentős változás lesz a börtönök lakóinak életében: a rabok együttműködő magatartásától függ majd a végrehajtás jellege, akár csökkenthetik büntetésük idejét is.
A börtönreform legfontosabb része, hogy a jelenlegi rendszert meghatározó végrehajtási fokozatok – fogház, börtön, fegyház – háttérbe szorulnak és a szerepük átalakul. Sokkal inkább az elítélt együttműködő magatartása lesz az, ami a végrehajtás jellegét meg fogja határozni – nyilatkozta Somogyvári Mihály bv. ezredes.
MÁSFÉL ÉVE KÉSZÍTIK ELŐ A REFORMOT
A BvOP Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézetének főosztályvezetője elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM), a Belügyminisztérium (BM), a Kúria és a BvOP már másfél éve készíti elő a magyar börtönök reformját. Varga Judit igazságügyi miniszter áprilisban nyújtotta be a büntetés-végrehajtási törvény módosítását, amit a parlament a tavaszi ülésszakán el is fogadott.
NEM FOKOZATOK, HANEM KATEGÓRIÁK LESZNEK
„A 2013-ban elfogadott büntetés-végrehajtási kódex új alapokra helyezte a szabadságvesztés végrehajtásának rendszerét, amelyben nagyobb szerepet kapott az egyéniesítés, a progresszív szemléleten alapuló és az elítélt személyéhez igazodó komplex kockázatelemzési és kezelési rendszer. Ugyanakkor az elmúlt 10 év végrehajtási, szakmai, tapasztalatai alapján eljött az idő a rendszer továbbfejlesztésére” – mondta el az Indexnek Kónya István, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa, aki részt vett a törvény előkészítésében is. A Kúria nyugalmazott elnökhelyettese hozzátette: a büntetés-végrehajtási intézeteken belül már nem lesznek fokozatok, hanem kategóriák, amelyek minden elítélt számára biztosítják az előmenetelt.
“A hatályos szabályozás ugyanis a fokozatok szerinti elkülönítés merev érvényesítésével megnehezíti a büntetés-végrehajtási szervezet erőforrásainak hatékony kihasználását, a büntetési célok, az egyéniesítés hatékony érvényesítését” – magyarázta a miniszteri biztos. 2024. január elsejétől a jelenlegi fokozatokhoz rendelt 9 rezsimből álló rendszert egy rugalmasabb, az elkülönítési szabályokat kevésbé kötött alapokra helyező, 5 kategóriából álló, az elítéltek biztonsági és fogvatartási kockázatára is reagáló rendszer váltja fel.
MOTIVÁCIÓ A FOGVATARTOTTAKNAK
Az új rendszer motiválni fogja a fogvatartottakat, hogy javítsanak saját lehetőségeiken. „Évekre előre fel tudunk nekik vázolni egy befutható pályát: mit kell tenniük és hogyan kell együttműködniük, hogy egy kedvezőbb kategóriába tudjanak átsorolni” – magyarázta Somogyvári Mihály. A bv. ezredes szerint a büntetés-végrehajtásnak kötelessége kreditszerzési lehetőségeket biztosítani a fogvatartottak számára.
KREDITEKET GYŰJTENEK
Kónya István szerint az elítélt aktív részesévé válik a szabadságvesztés végrehajtásának, mert együttműködési hajlandóságát elismerve kreditpontokat szerezhet, amelyek alapján előbbre léphet olyan enyhébb kategóriában, amely a mindennapi életrendjét kedvezőbb feltételekkel határozza meg. “A több mint százéves múltra visszatekintő végrehajtási fokozatok és erre épülő rezsimrendszer merevségét egy rugalmas és dinamikus végrehajtási mechanizmus váltja fel” – vélekedett a Kúria nyugalmazott elnökhelyettese, aki hozzátette: jobban kifejeződik az a tény, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben bűnelkövetőket és nem bűncselekményeket tartanak fogva.
CSÖKKENTHETIK A BÜNTETÉS IDEJÉT IS
A börtönök lakói krediteket tudnak szerezni, ha a felkínált programokon részt vesznek, iskolába járnak, közösségi vagy hitéleti munkát végeznek. „Ezzel az együttműködő magatartással akár csökkenthetik büntetésük idejét is” – mondta Somogyvári Mihály. “A kezdeti besorolást követően az elítélt kreditpontokat gyűjthet vagy fegyelmi vétség esetén pontokat veszíthet, kockáztatva, hogy visszasorolják más kategóriába” – emelte ki.
Az IM miniszteri biztosa szerint a büntetés „a rosszért rossz jár” társadalmi igénynek a teljesítése. A büntetés-végrehajtás nem súlyosítani kívánja a szabadság elvesztésével együtt járó következményeket, hanem – a megelőzés elsődleges törvényi célja mellett – elősegíteni az elítélt társadalomba beilleszkedését. Kónya István úgy véli, ennek lesz – a korábbiaknál hatékonyabb – eszköze az elítéltek említett motiválása, amely „az ő pozitív, kreatív együttműködésüket, teljesítményüket, tőlük függően az életminőségük elérhető javulásával honorálja”.
