Szigorítanák az autótuning feltételeit, megbírságolnák az illegálisan átalakított autók gazdáit és a műhelyeket
Jelentősen szigorítanák az autók egyedi átalakítására, tuningjára vonatkozó szabályrendszert – derül ki az Építési és Közlekedési Minisztériumtól származó, a Telex birtokába került tervezetből. A szövegben olvasható elképzelések szerint a külföldről behozott tuningautók kötelező vizsgálata akár több százezer forinttal is megdobhatja a tulajdonosok költségeit, az illegálisan átalakított kocsik üzembentartói és az átalakítást végző műhelyek pedig komoly bírságra számíthatnak.
A továbbiakban csak az egyes autótípusok legerősebb gyári kivitelének megfelelő teljesítménynövelő átalakításokat engedélyeznék Magyarországon. Az elképzelés értelmében, ha például valakinek van egy 102 lóerős, 1,6 literes Volkswagen Golfja, azt legfeljebb a típus 240 lóerős, 3,2 literes csúcsváltozatára alakíthatná át, amennyiben az összes ehhez szükséges műszaki feltételt teljesíti – írja a lap.
BE KELL VIZSGÁLTATNI A BEHOZOTT AUTÓT
Az elképzelés szerint a külföldről átalakított állapotban érkező autók csak akkor kerülhetnének forgalomba Magyarországon, ha azokat előzőleg bevizsgálja egy úgynevezett típusvizsgáló szakértői intézmény. Ezek a vállalkozások szimulációkkal, mérésekkel és tesztekkel, illetve számításokkal alátámasztott dokumentációt készítenek megrendelőiknek, de a megbízások az összetettségüktől függően több százezer vagy akár több millió forintba kerülnek. Így, ha kötelező lesz a cégekhez fordulni a külföldön épített tuningautók regisztrációja előtt, az hatalmas terhet ró a gazdáikra.
A lap megjegyzi, hogy az illegálisan átalakított, de közúton használt autók üzembentartói, valamint az átalakítást végző műhelyek, illetve személyek közigazgatási bírságra számíthatnak – áll a tervezetben. A felsorolt változtatási javaslatokkal kapcsolatban még nem született végleges döntés, de többről van szó egyszerű minisztériumi munkaanyagnál, és az ügyben tárcaközi, illetve társadalmi egyeztetés várható a közeljövőben.
AZ ÉRDEMI BEAVATKOZÁSOK ENGEDÉLYKÖTELESEK
Az autótuning régóta jelentős viták forrása Magyarországon. Bár több tízezren lehetnek, akik valamilyen kisebb-nagyobb módosítással tették egyedivé közúton használt járművüket, az átalakításokat sokan nem engedélyeztetik a közlekedési hatósággal, vagyis illegálisan használják az autót a forgalomban, amíg le nem buknak. Az információs zavart az teszi általánossá, hogy az átalakításokra vonatkozó 5/1990 és 6/1990 KöHÉM rendeletek a kilencvenes évek elején léptek hatályba. Ezekben nem szerepel részletesen, hogy a féket, a futóművet, a karosszériát vagy akár a motort, az erőátvitelt és a kipufogórendszert pontosan milyen feltételekkel lehet átalakítani.
A lap szerint az érdemi beavatkozások engedélykötelesek, az átalakítási engedélykérelmekről pedig a megyei kormányhivatalokhoz tartozó közlekedési felügyelőségek döntenek. Aki próbálkozott már a legális tuninggal, az tudhatja, mennyire bizonytalan, hogy akár egy jól előkészített átalakítási tervre rábólintanak-e a hivatalban. A mozgástér óriási, mert a szabályok szerint a járművek lényeges műszaki paraméterei, például a fékteljesítménye vagy a motor károsanyag-kibocsátása, valamint a zajterhelés nem romolhatnak a gyári értékekhez képest. Csakhogy mindenki másként értelmezi ezeket a feltételeket, és hasonló a helyzet a közlekedésbiztonsági jellemzőkkel is.
ÖSSZETETT PROBLÉMA
A portál szerint részben a július elsején, az Árpád hídon történt halálos baleset irányította rá a politika figyelmét az összetett problémára, bár az utóbbi évek illegális utcai versenyei és az ezek miatt növekvő lakossági felháborodás szintén közrejátszott ebben. Itt egy spontán autóversenyen, gyorshajtás közben szakította át a híd szalagkorlátját az a Mercedes E63S AMG, amely az ütközéskor elgázolta a kerékpárúton szabályosan közlekedő 26 éves fiatalembert. A rendőrség első részletes sajtótájékoztatóján kiderült, hogy az eredetileg 612 lőerős Mercedest korábban tuningolták, így teljesítménye a baleset idején 690 lóerő volt.
A beavatkozásnak nem feltétlenül volt közvetlen szerepe a tragédiában, sokkal valószínűbb, hogy az autó 33 éves sofőrje volt rendkívül felelőtlen, de a vele szemben indított eljárás még nem ért véget. A végzetes száguldás előtt kikapcsolta a menetstabilizáló elektronikát, nyomában pedig egy olyan BMW haladt, amelyet előzőleg szintén tuningoltak, így vált erős szimbólummá az ügy. A Mercedes nyilvánosan elérhető adatai közt nem szerepelt az engedélyköteles teljesítménynövelés, ezért nem vehetett volna részt a forgalomban.
TAVASZ ÓTA A RENDŐRSÉG IS JOBBAN FIGYEL
A rendőrség tavasz óta intenzíven vadászik ezekre az közösségi médiában szerveződő eseményekre, gyorsulási versenyekre. Egy október eleji hír szerint tavasz óta összehangolt akciósorozat zajlik az országban, és amikor kivonulnak egy illegális versenyre, ott több autó forgalmi engedélyét bevonják a nem engedélyezett átalakítások miatt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság havonta átlagosan mintegy negyven hasonló ellenőrzést végez. Ezeken a gyorshajtások mellett vizsgálják a megállított autók műszaki paramétereit, illetve megnézik, hogy végeztek-e rajtuk valamilyen engedélyköteles átalakítást. A közlekedési hatóság embereivel közösen végzett razziák különösen az Árpád hídi baleset után váltak rendszeressé, de a BRFK előzőleg is gyakran ment ki a közismert utcaiverseny-helyszínekre, így például a budafoki Campona, az Andrássy út, illetve a Váci út környékére.
A néhány tízezer forintos bírságon felül ugrik a forgalmi, ha egy autón nem megfelelő fényáteresztő képességű az ablakfólia, nem felelnek meg az előírásoknak a lámpák, esetleg az engedélyezettnél nagyobb kerekekkel, sportfutóművel, illetve az engedélyezhetőnél hangosabb kipufogórendszerrel szereltek fel egy autót.
A KÉRDÉS: MIKÉNT FOGJA BBETARTATNI AZ ÚJ JOGSZABÁLYT AZ ÁLLAM?
A lehetséges átalakítások köre a felsoroltaknál is szélesebb, de a motorteljesítmény-növelések jelentős részét nehéz vagy lehetetlen kiszúrni egy közúti ellenőrzésen, ezért az autókat sokszor hatósági műszaki vizsgára rendelik be. Mivel sem a magánkézben lévő, sem a hatósági vizsgaállomásokon nincs teljesítménymérő pad vagy megfelelő diagnosztikai műszer, fontos kérdés, hogy miként fogja betartatni az új jogszabályt az állam. Mindez azért is kérdés, mert a motorteljesítményt érintő átalakítások egy része könnyen visszafordítható.
