Meghalt a szegedi szívsebészet megalapítója – az ő útmutatásával kezdték el a szívbillentyűk beültetését Szegeden
Elhunyt Dr. Kovács Gábor, az SZTE SZAOK professzor emeritusa, a szegedi szívsebészet megalapítója, az Amerikai és az Európai Mellkassebész Társaság tagja, a Magyar Sebész Társaság és a Magyar Kardiológusok Társaságának vezetőségi tagja, az Európai Szívsebész klub tagja. Életének 94. évében, Szegeden halt meg – közölte az egyetem kedden.
Mint kiemelték, Dr. Kovács Gábor 1929. december 27-én született Szegeden, régi szegedi orvos családban. A szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban érettségizett 1948-ban, majd a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1954-ben. Ezután egy évet a Sátoraljaújhelyi Kórház Sebészeti Osztályán dolgozott, majd visszatért Szegedre, ahol a SZOTE Sebészeti Műtéttani Intézetében tevékenykedik.
VILÁGSZÍNVONALÚ ÚJ MÓDSZEREKET VEZETETT BE
1958-tól a Sebészeti Klinikán tanársegéd, 1966-tól adjunktus, majd 1969-től docens. Ezalatt az idő alatt szívkatéteres laboratóriumot szervezett s világszínvonalú új módszereket vezetett be és terjesztett el. 1962-ben 10 hónapot tölt ösztöndíjjal Angliában, ahol a mesterséges szív-tüdő készüléket tanulmányozza. Visszatérte után Szegeden is bevezeti a műszer használatát és ennek segítségével sikeresen megindulnak a nyitott szívműtétek.
1965-66-os USA-beli tanulmányútjának tapasztalatai ismét előrelépést eredményeznek a Sebészeti Klinika Szívsebészeti Osztályán. Útmutatása segítségével elkezdik Szegeden a szívbillentyűk beültetését, valamint megkezdik a csecsemőkori szívműtéteket. Megalakítják az ország első Intenzív Terápiás Osztályát. Ebben az évben sikerrel védi meg kandidátusi disszertációját. Eközben 1960-tól kezdve Szegeden, 1972-től pedig a Pécsi Orvostudományi Egyetemen is oktatja a szívsebészet tárgykörét, s van energiája segédkezni a debreceni egyetem szívsebész képzésének beindításánál is.
Ő INDÍTOTTA BE AZ ÖNÁLLÓ SZÍVSEBÉSZETI OSZTÁLYT
1977-ben egyetemi tanárrá nevezik ki. 1995. évi nyugdíjba vonulásáig számos nagy jelentőségű változás részese. Ezek között kiemelésre érdemes a koszorúér sebészet fellendülése és az Önálló Szívsebészeti Osztály munkájának beindítása. Gyakorlati tevékenységével egyidőben több mint 150 publikációt jelentet meg és részese volt 4 könyv megírásának is.
Aktív tevékenységet fejtett ki az Amerikai és az Európai Mellkassebész Társaságban. Vezetőségi tagja volt a Magyar Sebész Társaságnak és a Magyar Kardiológusok Társaságának, de kivette részét az Európai Szívsebész Klub és a Korányi Társaság munkájából is. A legjelentősebb szakmai kitüntetések birtokosa. Kétszer kapott Markusovszky-díjat, 1997-ben megkapta a Szent-Györgyi Albert díjat, 2000-ben pedig a Magyar Szívsebész Társaság Kudász József-emlékéremmel jutalmazta. Nyugodjon békében!
