Kisajátítják a gyár útjában lévő termőföldeket Szegeden, keveslik a felajánlott vételárat a gazdák

Keveslik a felajánlott vételárat a szegedi gazdák, akiknek a termőföldjén az önkormányzat bővítené az ipari parkot, hogy elektromos busz-, vagy autógyártásba fogjon egy kínai befektető. A hektáronként 4 millió forint körüli összeg alig a harmada, negyede a Győrszentivánon hasonló helyzetben kifizetett árnak, holott sokkal jobb minőségű földekről van szó.

Szegeden is elsőrangú mezőgazdasági termőföldeket szemeltek ki ipartelepítésre, ahogy ez Debrecenben a német BMW, a kínai akkumulátorgyártó nagyhatalom CATL, illetve a győrszentiváni „akkugyanús” iparipark-bővítés esetében történt. Győrben átlagosan 22, Debrecenben csúcsminőségű, 40 aranykoronás földeket vásároltak fel az ipari multik számára, és Szegeden, a 24.hu által megkérdezett gazdálkodók beszámolója alapján ugyancsak akár 40 aranykoronás szántókról van szó. Mintegy 300, külön helyrajzi számon nyilvántartott földdarabot vásárolnak fel, hogy 300 hektárra duzzasszák az ipari parkot. Ha a tulajdonosok nem adják szépszerével a termőföldet az önkormányzat árajánlatára, kisajátítják a szegedi ipari park bővítése, az oda tervezett nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósítása érdekében.

MEGJÖTTEK A LEVELEK

A helyiek hosszabb ideje érzékelték, hogy óriási kapacitású közműépítések kezdődtek, hónapokkal ezelőtt kapott már a lap képeket a mezőgazdasági területek szélére hordott gigantikus betongyűrűkről, hatalmas transzformátorállomásról is keringtek hírek, a helyiek – ahogy ez újabban a nagy készülődések okán minden településen előkerül – akkumulátorgyár építésétől tartottak. Kézzel foghatóvá akkor vált a készülődés, amikor a földtulajdonosok szeptember közepén levelet kaptak „vételi ajánlat – kisajátítást pótló adásvétel” címmel, melyet a szegedi önkormányzat megbízásából a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda küldött.

AKKUGYÁR, CSAK KISEBB FORMÁBAN?

A lap emlékeztet, hogy Botka László, Szeged polgármestere nem árult el konkrétumot, de azt állította a G7-nek, hogy nem akkumulátorgyár készül. Más forrásból ugyanakkor úgy értesült a 24.hu, hogy jó eséllyel lehet a területen akkumulátorgyártás is, hacsak kisebb, úgy 50 hektáros részen. A forrásuk legalábbis úgy tudja, a BYD a járműveibe szánt akkumulátorokat helyben állítaná elő, nem a korábbi hírekben szereplő, közeli Kisteleken.

VAGY ELADJA A FÖLDRÉSZT A TULAJDONOS, VAGY KISAJÁTÍTJÁK

Az érintett földterület mintegy 200 hektár, a város északnyugati részén, a kertvárosi Béketelep szomszédságában, nem messze a sok tízmilliárdnyi uniós pénzből felhúzott ELI ALPS lézerkutató-központtól, és közvetlenül az egykori Gabonakutató Intézet földjei mellett – amiket már korábban kivontak a mezőgazdasági művelés alól. A levélben a kisajátítás jogalapjáról  kaptak tájékoztatást, lényegében arról, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy az ipari terület bővítése és a Szeged külterületén tervezett beruházás. És mivel a beruházás megvalósításához a teljes területre szükség van, ezért az adott földdarabot a tulajdonos vagy eladja a megajánlott vételáron, vagy ha nem, akkor kisajátítják.

ALACSONY AZ ÖSSZEG

A lap által megkérdezett gazdálkodók hektáronként 4 millió forint körüli árajánlatokról számoltak be, attól függően, milyen minőségű a földjük, és van-e rajta termény. Ezt arcátlanul alacsony összegnek tartják. „Figyelembe kell venni, hogy kiváló minőségű földekről van szó, és vannak olyan parcellák is, melyek az évek óta alkalmazott speciális agrotechnika nyomán biotermelésre is alkalmasak” – jelezte az egyik, névtelenséget kérő gazda, hogy a közönséges szántóföldi művelésnél sokkal nagyobb értéket vesznek el tőlük. „Mit érek pár tízmillió forinttal, hol vehetek ilyen földet?” – tette fel a kérdést nemcsak arra utalva, hogy ritkaság a 40 aranykorona körüli termőföld, hanem arra is, hogy Magyarországon évek óta lényegében megállt a földpiac, aki teheti, nem ad el ilyen értéket.

30 NAP VAN JELEZNI A SZÁNDÉKUKAT A TULAJDONOSNAK

Az ügymenet szerint a földtulajdonosoknak 30 napon belül kell jelezniük, elfogadják-e az ajánlatot, azután indul a kisajátítás, azaz kifizetik a megajánlott árat, ami bíróságon vitatható, de a föld mindenképpen a vevőé lesz. A laphoz érkezett jelzések szerint a többség elégedetlen a megajánlott vételárral, és egy részük várhatóan perre megy. Ehhez igazságügyi szakértői anyagot kell bemutatni, de kérdés, van-e olyan szakértő, aki szembe megy az állam vagy az önkormányzat akaratával.

AZ ÉRTÉKBECSLÉSBE LEHET KAPASZKODNI

Ugyanakkor meglehet, hogy éppen az értékbecslésekbe lehet kapaszkodni. Győrszentivánon a Conzus Group Igazságügyi Szakértő Kft.-t, Szegeden a Conzus Agro Kft.-t rendelték ki, és a névegyezés nem véletlen, ugyanazon érdekkörbe tartozik a két cég, tulajdonosként Füstös Bálint és egy bizalmi vagyonkezelő, a Brunerszky Családi Vagyonkezelő Kft. szerepel a cégnyilvántartásban. Az is közös a két cégben, hogy elég jól pörögnek. A Szegeden ténykedő Conzus Agro 2022-es mérlege 161 millió forint árbevételt és 112 millió forint adózott eredményt mutat, ez majdnem 70 százalékos profitráta. A Conzus Group se teljesített sokkal rosszabbul: 202 millió forint árbevételt és 113 millió forint nyereséget mutatott ki adózás után.

A győriek is elsőre hektáronként 3 millió forint körüli ajánlatokat kaptak, amit – alapul véve az évekkel korábban az Audi-területek kisajátításakor fizetett 15 milliós árat –felháborítónak találtak. Nem tudni, hogy az akkumulátorgyár hírére megmozduló civil szerveződés, a parázs hangulatú lakossági fórumok és a demonstrációk hatására-e, de Győrben visszavonták a 3 millió forint körüli árajánlatot. Amikor újra nekifutott az önkormányzat az akciónak, új értékbecslést készíttetettek. Ebben ugyanaz a cég, ugyanazon értékbecslő aláírásával ugyanazon földdarabokat már jóval többre, hektáronként 15 millió forint körüli összegre értékelte.