Szegedi Arcok

“Sokszor sírva hagytam ott a kislányomat” – Márton Anita így emlékezett vissza karrierjére és visszavonulásának okaira

Szeptemberben írtuk meg, hogy bejelentette visszavonulását a szegedi Márton Anita, a magyar atlétika első világbajnoka. Az olimpiai bronzérmes súlylökő karrierjéről, döntésének okairól most a 24.hu-nak adott interjút.

GYERMEKKÉNT TÁNCOLT, KOSARAZOTT ÉS LOVAGOLT IS

Márton Anita, ahogy felidézte a kezdeteket elmondta, hogy elég mozgékony kislányként sok mindent kipróbált a súlylökés előtt Szegeden, ahova született, ahol mindig is élt, edzett, függetlenül attól, hogy 2007-től napjainkig egy rövid időszakot leszámítva a Békéscsabai Atlétikai Club színeiben versenyzett. “Táncoltam, dzsesszbalettoztam, kosaraztam is az iskolai csapatban. Ott bebizonyosodott, hogy nem nagyon van labdaérzékem, ha dobják, inkább elhajolok előle. Hat évig lovagoltam is, Aztán történt, hogy a tesi tanárom, aki korábban atletizált, ráadásul gerelyhajító volt, a diákolimpiára állított össze egy sulicsapatot. Az alsósok négy – távolugrás, kislabdahajítás, 60 és 600 méter futás –, míg a felsősök súlylökéssel kiegészülő ötpróbában versenyeztek. A lányok között második helyen álltam a tornasportban. Pista bácsi kiválasztott, mondván szélesebb hátú, erősebb alkatú, de elég laza ízületű lányként ott a helyem a csapatban. Igaza lett, mert általában nyertünk, és egyéniben is többször végeztem az első helyen” – emlékezett vissza Márton Anita.

Egy ilyen versenyen lépett hozzám Eperjesi Laci bácsi, aki azóta is mellettem áll, az első edzésemtől az utolsóig végigkísérte a pályafutásomat.

“HAGYD A BÁTYJÁT, INKÁBB A HÚGÁT NÉZD”

“Azóta is emlegeti, hogy a bátyámat nézte ki először, amikor oldalba bökte a testnevelő tanárom, mondván: „Hagyd a bátyját, lusta, inkább a húgát nézd!” A verseny végén megkérdezte, lenne-e kedvem rendszeresen atlétikaedzésekre járni. A korosztályomnál érettebb kislány voltam, és rettentően megtetszett, hogy egyből a nálam idősebb, már középiskolás fiúk-lányok közé állítottak, akik befogadtak” – mondta el Márton Anita.

AZ IGAZÁN FONTOS BARÁTSÁGOK MEGMARADNAK

Mint a szegedi bajnok elárulta, egy 23 éves pályafutás alatt elkerülhetetlen, hogy az élsport abbahagyásán ne gondolkodjon el az ember. “Mint mindenki, én is átéltem nehéz korszakokat, amikor a barátok nélküled mennek bulizni, vagy osztálykirándulásra, aztán leszakadnak rólad. És persze ez fáj, megviseli az embert. Egyébként teljes mértékben igaza lett Laci bácsinak. Az igazán fontos barátságok a sport ellenére megmaradnak. Nekem például van egy gyerekkori barátnőm, aki kezdetben közel lakott hozzánk, együtt jártunk óvodába, iskolába, aztán sodort ide-oda minket az élet, ennek ellenére most ő a kislányom keresztanyja”.

NYÍLEGYENESEN MENT FELFELÉ A KARRIERJE

Márton Anita 2018 márciusában lett fedettpályán világbajnok, addig gyakorlatilag nyílegyenesen ment fölfelé a karrierje. Utána összeszedett egy kisebb sérülést, ezért lemondta a szabadtéri Eb-t, holott az eredményeit tekintve gyakorlatilag simán nyerhetett volna, és inkább biztos, ami biztos, másfél hónapot pihentették a lábát. “Miután újraindultunk, sikerült remek, stabil 19 méter feletti formába lendülnöm. 2019-ről 2020-ra fordulva pedig már egyéni csúcsokat döntögettem a súlyemelésben, és az in body mérések is azt bizonyították, hogy az izomösszetételem, testzsírszázalékom tökéletes” – mondta el.

ÉLETE FORMÁJÁBAN VOLT, AMIKOR JÖTT A COVID

A szegedi súlylökő 2020-ban élete formájában volt, amikor összedőlt a kártyavár. A berobbanó járvány miatt lemondták a fedett vb-t, majd nem sokkal később azt is bejelentették, hogy 2020-ban biztosan nem lesz olimpia. “Napokig nem leltem a helyemet a világban” – árulta el Márton Anita.

A BUDAPESTI ATLÉTIKAI VB-N MÉG NEM VOLT ELDÖNTÖTT TÉNY A VISSZAVONULÁS

A budapesti atlétikai világbajnokságon még nem volt eldöntött tény, hogy Márton Anita visszavonul. A vb utolsó lökése után körbement a stadionban, kiment a családjához. Nagyon-nagyon sokan odamentek hozzá, biztatták, hogy menjen tovább, csinálja Párizsig. Mint a lapnak Márton Anita elmondta, sokat beszélgetett erről a szeretteivel, az edzőjével, a szakvezetéssel, mindenkivel, de alapvetően mindenki azt mondta, neki kell érezni, hogy „meddig még”. Főleg az időközben egyévnyi közelségbe kerülő párizsi olimpia miatt.

“SOKSZOR SÍRVA HAGYTAM OTT A KISLÁNYOMAT”

“A vb után viszont rám szakadt az elmúlt két év, ami tényleg húzós volt. Kisgyerek mellett, család mellett, mindenhol helyt kellett állni. Sokszor sírva hagytam ott a kislányomat, ami azért nem jó érzés, még akkor sem, ha tudtam, öt perc múlva már boldogan játszik az apjával, aki helyettem maradt otthon a munkából” – árulta el Márton Anita.

MINDENT ÖSSZEVETVE ÚGY ÉREZTEM, HOGY ELÉG

Hozzátette: “pontosan tudom, hogy mit kell beletenni ahhoz, hogy legalább ezt a szintet vagy még jobbat hozzon az ember. Fiatalabb koromban, ha beletettem 80 százalékot, kivettem a 120 százalékot. Aztán beletettem a 100 százalékot, kivettem a 110-et, harminc felett belerakom a 130-at, és csak 80-at tudok kivenni. Nemsokára harmincöt éves vagyok. Mindent összevetve úgy éreztem, hogy elég”.

Forrás: 24.hu

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb