2024. február 7-én hosszú betegséget követően elhunyt Juhász Gyula Bálint őrnagy aki a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium állományában szolgált Hódmezővásárhelyen és összességében három évtizedig volt a Magyar Honvédség nagy családjának a tagja.
“Isten Veled Őrnagy Úr!
Juhász Gyula Bálint őrnagy emlékére lobog a zászló hódmezővásárhelyi intézményünkön, miután munkatársunk – hosszú betegség következtében – 2024. február 7-én, 50 évesen elhunyt” – kezdte a neki címzett búcsúlevelét a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium.
FIATAL KORÁTÓL KEZDVE LÁTSZOTT, HOGY HAZASZERETETE VÉGTELEN
Már ifjú korában megmutatkozott hazaszeretete, az egyenruha iránti elkötelezettsége, hiszen középiskolai tanulmányait szegedi katonai kollégistaként folytatta. Ezt követően a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán végzett tanulmányai után 1995. augusztus 20-án avatták tisztté.
SOSEM FELEJTETTE, HOGY HONNAN KEZDTE
Hivatásos katonaként is igazi alföldi maradt. Első beosztását Hódmezővásárhelyen a Magyar Honvédség 62. Gépesített Lövészdandárnál látta el szakaszparancsnokként. Ezután még számos más beosztásban haladt előre a katonai pályán, ám a helyőrségben maradt egészen haláláig. Nem csak itthon, hanem határainkon túl is szolgálta hazáját, megjárta Koszovót, Afganisztánt is.
Emberséges, érzékeny személyiségét nem felejtjük. Büszke volt a szolgálataira, de sosem dicsekedett velük. Ám ha kérdezték, sokszor és szívesen elevenítette fel saját személyes élményeit a „katkóból” vagy éppen hosszú katonai pályafutásának élményeiből – hansúlyozzák, akik ismerték őt.
SOKÁIG NEM AKARTÁK ELHINNI, HOGY KÖZELEDI A VÉG
Bár nehéz volt látni, hogy a betegség egyre jobban eluralkodik rajta, sokan igyekeztek, igyekeztünk segíteni neki, soha nem engedtük el a kezét. Reménykedtünk, hogy jobbra fordul az állapota, sikerül visszatérnie közénk. A kadétok talán sejtették, de nem tudták milyen komoly a helyzet. Gyakran kérdeztek felőle, hiányolták Őrnagy urat. Nehéz volt válaszolni ezekre a kérdéseikre, mert mi is reméltük, hogy ez még nem az út vége – emelik ki levelükben.
Köszönjük a szolgálatot Őrnagy Úr! Nyugodj békében!
