Jövőnk záloga a gazdaságos és környezetkímélő energiagazdálkodás: megállapodást kötött az SZTE, az ELI ALPS és az ETE
A nukleárisenergia-felhasználás műszaki, természettudományos, jogi és gazdasági területeinek összekötése jegyében rendezett Interdiszciplináris Energetikai Konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Üzleti Jogi Intézete, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) és a Magyar Atomfórum Egyesület az ELI ALPS lézeres kutatóintézetben. Az eseményen az SZTE, az ETE és az ELI ALPS háromoldalú együttműködési megállapodásban kötelezte el magát az energetika közfeladataival kapcsolatos kutatási és alkalmazási területek közös segítésére, tudatta szerkesztőségünkkel a Szegedi Tudományegyetem.
Az energetika széles körű interdiszciplináris tudományterületté nőtte ki magát, amelyen mérnökök, természettudósok, közgazdászok és jogászok dolgoznak, a fenntarthatóságot szolgáló energetikai fejlesztések pedig csakis rendszerszemléletű összefogással jöhetnek létre – derült ki az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) és az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Üzleti Jogi Intézet közös konferenciáján.
FÓKUSZBAN A NUKLEÁRIS ENERGIATERMELÉS
Az esemény fókuszában a nukleáris energiatermelés állt, amelynek interdiszciplináris jellegét mutatja, hogy az egymást követő előadások a magfizikai kutatástól a beruházások műszaki és gazdasági tervezéséig számos ponton reagáltak egymásra. Ugyancsak a határterületek bővülését jelzi az SZTE Üzleti Jogi Intézetében prof. dr. Gellén Klára és munkacsoportja által kiadott Nukleáris jogi ismeretek című kétkötetes alapmű, amelyre a szegedi egyetem jogi karán új szakirányt is alapoztak. (A Gellén Klára, Farkas Csamangó Erika és Molnár Szabolcs által szerkesztett könyv első és második kötete elérhető az SZTE Publicatio Repozitóriumban).
A TÉMÁBAN TÖBB ELŐADÁS IS ELHANGZOTT AZ ÉLENJÁRÓ PROJEKTEK VEZETŐITŐL
Az Interdiszciplináris Energetikai Konferencia előadásain a jelenlévők első kézből kaptak tájékoztatást a magyarországi nukleárisenergia-felhasználás élenjáró projektjeinek vezetőitől, szakértőitől.
Gulyás Tibor, az Energiaügyi Minisztérium stratégiáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a magyar kormány energiapolitikai fejlesztési céljai között az atomenergiának fontos szerepe van mint karbonsemleges, zöld és fenntartható energiaforrásnak.
Ennek két jelentős fejlesztési irányaként
- a Paksi Atomerőmű blokkjainak további üzemidő meghosszabbítási projektjét,
- valamint a Paks II. atomerőmű beruházását nevezte meg.
Gulyás Tibor többek között kiemelte, hogy a magyarországi energiamixen belül három beavatkozási irányt részesít előnyben a kormány:
- a földgázigény csökkentését,
- az alternatív energiaforrások felértékelését,
- valamint a növekvő villamos energia és rugalmassági igény kiszolgálását.
A 2050-RE KITŰZÖTT CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ ELENGEDHETETLEN A NUKLEÁRIS ENERGIA
Dr. Kiss Csaba, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és az Atomfórum Egyesület elnöke elmondta, a magyar energiapolitikai prioritások mellett a nemzetközi figyelem is megéledt a magenergia-felhasználás iránt. Dr. Kiss Csaba szerint a 2050-re szóló európai nettó zéró kibocsátási célokat nem is lehetne elérni nukleáris energia nélkül, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentési céljai lényegesen kevesebbe kerülnek, ha nukleáris energiát is termelünk.
A szakember a magyar energiatermelés további potenciálját látja a Paks II. beruházásban és a Paks I. üzemidejének meghosszabbításában. Ezeken kívül kiemelte, hogy Magyarországon is elindult egy kisméretű moduláris reaktor tervezési projektje, valamint a szivattyús energiatárolás megvalósíthatóságát is vizsgálják.
JELENTŐS LÉPÉSEK AZ SZTE ÉS AZ ELI ALPS KÖZÖS KUTATÁSAIBAN
Prof. Dr. Szabó Gábor kísérleti lézerfizikus, az ELI ALPS ügyvezetője a Szegedi Tudományegyetem és az ELI ALPS közös lézeres transzmutációs kutatási projektjét mutatta be a konferencián. A kiégett nukleáris fűtőelemek kezelésére Toshiki Tajima és az ELI ALPS-szal, valamint az SZTE-vel is szoros kapcsolatban álló Nobel-díjas Gérard Mourou javasolta, hogy lézeres eljárással állítsanak elő a nukleáris hulladékban jelenlevő hosszú élettartamú aktindák felezési idejét lecsökkentő neutronnyalábot. A lézeres neutronelőállítás célkitűzését dr. Osvay Károly és dr. Szabó Gábor a Magyar Tudomány 2020. decemberi számában publikálták.
Az akkor kitűzött neutronfluxust az ELI ALPS-ban és az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén folytatott fejlesztéssel mostanra meghaladták. A nemrég elért másodpercenkénti 3×108 neutronszámot már ígéretes sugárbiológiai kísérletekben is használják. Dr. Szabó Gábor elmondta, hogy a lézeres neutronforrás további fejlesztését Carlo Rubbia Nobel-díjas olasz fizikus, egykori CERN főigazgató korábbi csoportjának tagjaival együttműködve tervezik.
A konferencián az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem és az ELI ALPS lézeres kutatóintézet nevében dr. Kiss Csaba, az ETE elnöke, prof. dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, valamint prof. dr. Szabó Gábor, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője háromoldalú együttműködési megállapodást írt alá. Céljaik között szerepel, hogy elősegítsék az országos és helyi állami energetikai közfeladatok megoldását, a gazdaságos és környezetkímélő energiagazdálkodást, az energetika különböző szakterületein dolgozó szakemberek tudományos és szakmai együttműködését.
Forrás: SZTE
Fotók: Sahin-Tóth István/SZTE
