A kettős állampolgárságról szóló, 2004. december 5-ei népszavazásnak nem lett volna szabad bekövetkeznie – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Szegeden. A politikus a Közéleti Kávéház beszélgetésén azt mondta, a nemzet gerincét megtörő történés volt, hogy az akkori kormánypártok a nem mellett kampányoltak.
A főtanácsadó felidézte korabeli álláspontját, amely szerint ha már az akkori kormánypártok a rendszerváltást követően elmulasztottak foglalkozni a témával, a választók lelkiismeretére kellett volna bízni a döntést.
ZSIGERI FÉLELEM ÉL A MAGYARSÁGGAL SZEMBEN
A határon túli magyarok úgy érezték, a „nem” mellett kampányoló balliberális oldal kiszolgáltatta őket a többségi társadalomnak, gyakoriak lettek az olyan megjegyzések: „ti még a sajátjaitoknak sem kelletek” – mondta Szili Katalin. A miniszterelnöki főtanácsadó szerint legalább odáig kellene eljutni 104 évvel a trianoni döntés után, hogy tisztázzuk, mit értünk az alapfogalmakon. Azt mondta, a szomszédos országok politikusaiban gyakran zsigeri félelem él a magyarsággal szemben, így az autonómia igényét az elszakadással azonosítják. Noha az európai uniós szubszidiaritás elvének tökéletesen megfelel, hogy az adott közösség maga dönthessen saját ügyeiről – hangsúlyozta a politikus.
UKRAJNAI HELYZET
Kitért arra is, hogy Ukrajna 2017. szeptember 1-jétől az EU társult országa, öt nappal később mégis elfogadták az új oktatási törvényt, amely megfosztotta a nemzeti kisebbségeket az anyanyelvi oktatási lehetőségétől, majd jelentős jogszűkítéssel jártak a nyelvtörvény vagy a kisebbségi törvény intézkedései is. Hozzátette: tavaly decemberben a magyar kormány határozott fellépésének köszönhetően sikerült ugyan némi engedményt elérni.
SZLOVÉNIÁVAL ÉS HORVÁTORSZÁGGAL FOLYAMATOS AZ EGYZTETÉS
Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpoltikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott a szomszédos országokkal létrehozott kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok munkájáról elmondta, Ukrajnával 2011-ben volt a legutóbb plenáris ülés, de az sem végződött jegyzőkönyv aláírásával, és Romániával is nehezen haladnak a tárgyalások.
Szlovéniával, Horvátországgal ugyanakkor folyamatos az egyeztetés, ennek meg is vannak az eredményei – hangsúlyozta, példaként említve az eszéki magyar oktatási központ kollégiumának megépítését. Szerbiában, a Vajdaságban a nemzeti tanácsok révén széles körű kulturális autonómia valósul meg, és példaértékű a magyar-szerb történelmi megbékélés folyamata is – tette hozzá.
Forrás: MTI
