Megtaláltuk a hónap egyik legtutibb programját: idén is lesz vasúti hajtányverseny Szegeden!

Már tavaly is hatalmasat ment, így idén is megrendezik a vasúti hajtányversenyt a hattyasi téli kikötő melletti elhagyatott síneken. A Klebelsberg-telepi Összefogás Háza által szervezett “Húsvétoló” című esemény fő produkciójára idén is pénteken

• 13:00-tól lehet a helyszínen nevezni,
• a verseny 13:30-kor rajtol,
• és az első 40 jelentkezőnek tudnak helyet biztosítani.

Mint a szerkesztőségünknek küldött közleményből kiderült, Nagy József ny. főtanácsos, a Vasúttörténeti Alapítvány kuratóriumi elnökének közreműködésével lehetővé vált, hogy 29-én, az idén is kipróbálhatjuk a tulajdonukban lévő pályamesteri hajtányt.

MI AZ A HAJTÁNY?

Pontosan senki sem tudja, mikor jelentek meg ezek a fura kis mozgó eszközök a vaspályán. Több westernfilmben feltűnnek a korai hajtányok, amelyek többnyire úgy néznek ki, hogy egy kisebb vasúti kocsin áll négy ember, és vízszintesen fekvő rudazatokat mozgat fel és le. Ezek a korai hajtányok a vasutat építő munkások, illetve az építési anyagok szállítására szolgáltak. Hamarosan a burleszkfilmek rendezői is felfedezték a bennük rejlő lehetőséget, több filmben is feltűnik a vasúti alagútba begördülő hajtány, majd néhány pillanat múlva gyors tempóban jön vissza, nyomában a füstölő-fütyülő gőzmasinával. Magyarországon a vasútépítés „hőskorában” már alkalmazhatták a hajtányokat. Korán rádöbbentek, milyen nehéz a mozgatásuk, ezért ügyes ezermesterek különböző ötletekkel álltak elő. 1897-ben bizonyos Svejda Ferenc nyújtott be szabadalmat találmányára a „vasúti veloziped hajtányra”, mint a témában cikkező AM írta, szerkezete egyszerű volt:

a járművet a kerékpároknál elterjedt pedál, lánckerék és közvetítőlánc segítségével hajtotta meg.

A háborús időszak is produkált elképzeléseket. 1917-ben Bánóczi Béla például két kerékpárt rudazatokkal kapcsolt össze, s ezzel alkalmassá tette a sínen történő közlekedésre, és máris kész volt a sínen, meg az úton is használható bicikli. A külföldi feltalálók megelőztek bennünket, mert 1881-ben egy Georg Sheffield nevű úriember szabadalmat kért vasúti velozipedre. Ötlete egyszerű volt: kerékpárszerű alkotmányát a feldőlés ellen a másik sínszálon futó kerék támasztotta meg, és rudazat kapcsolta össze a hajtánnyal. A hajtás kézzel történt, az erőátvitelt fogaskerekek közvetítették a hátsó kerékre. Ilyeneket kezdett el gyártani Koppel Artúr vasúti felszereléseket előállító üzemében, Berlinben, az 1900-as évek előtt. Reklámjai és termékei eljutottak hazánkba is.

KÉZMŰVES FOGLALKOZÁS IS LESZ

Annak, aki egy könnyedebb programon is részt venne érdekes lehet, hogy 16 órától az Összefogás Házának udvari épületében húsvéti kézműves foglalkozás is lesz:

• asztaldíszkészítés
• és tojásfestés,
• tojásdekorálás,
• és a közös húsvéti tojásfát is feldíszítik.

A festéshez a tojásokról mindenki maga gondoskodik. 17 órától az ügyes gyerekeket csokitojások várják a ház gyepes udvarán. A 10 év felettiek
egy-egy vidám kvízkérdés megválaszolása után kapják meg a piros tojást.