Az Index birtokába jutott az új kulturális törvényről szóló végleges előterjesztés, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium nyújt be a kormánynak. Ebben az szerepel, hogy egységesítés címszóval példátlan központosítás jön létre: a kulturális élet szereplőinek munkáját a nemzetstratégiai intézmények felügyelik, ezek pedig a kormányzat Nemzeti Kulturális Tanács által közvetített kulturális stratégiájába simulnak bele. Az új törvény a tervek szerint 2025. január 1-jén lép hatályba.
Hiába nevezte Csák János kulturális és innovációs miniszter hamis állításnak a színházak és a zenekarok központosítását, a lap birtokába került előterjesztésből az derül ki, hogy minden egy irányba mutat: a kormányzat kulturális stratégiáját a Nemzeti Kulturális Tanács alakítja, ez pedig az úgynevezett kultúrstratégiai vagy nemzetstratégiai intézményeken keresztül valósul meg vármegyei szinten. Aki jól teljesít, a kulturális és innovációs minisztertől Címet és Díjat is kaphat.
KÖZPONTOSÍTJÁK A MŰKÖDÉST
A készülő új kulturális törvény (hivatalos nevén a kulturális feladatellátásról szóló törvény) úgy egységesíti a kulturális szereplők szabályozását, hogy közben erősen centralizálja, vagyis központosítja a működésüket. Mint kiderült, megnő az úgynevezett kultúrstratégiai nemzeti intézmények szerepe, a vármegyei hatáskörű kulturális szervezeteknek ezeknek az intézményeknek kell megküldeniük az éves munkatervet, üzleti tervet, szolgáltatási tervet és beszámolót véleményezésre. Ezáltal valósul meg „a vármegyei szakmai együttműködések koordinációja, a szakmai programok összehangolása”.
KIEMELT SZEREP JUT A NEMZETI KULTURÁLIS TANÁCSNAK
Kiemelt szerep jut a Nemzeti Kulturális Tanácsnak (NKT), amely a kormány kulturális stratégiai és kulturális ágazati javaslattevő szerve, ez a testület hangolja össze a kulturális fejlesztéseket és a kiemelt ágazati programokat. „Szakmai és módszertani szerepét minden kulturális ágazatban a kultúrstratégiai szervezeteken keresztül fejti ki” – olvasható az előterjesztésben.
Az előterjesztés leszögezi, hogy „a nemzeti kultúra megőrzése és a nemzeti identitás megerősítése kiemelt feladat. A kormány biztosítja, hogy minden magyar állampolgár számára elérhető legyen a kulturális alapellátás lakóhelytől függetlenül”. A kulturális feladatellátásról szóló törvény „az intézményi működés és támogatási rendszer átalakításával egyben meghatározza a kulturális ágazat irányítását, felügyeletét és az ellenőrzését is”.
KIEMELIK A KÖZMŰVELŐDÉST
Az új, készülő törvény három törvényt kiváltva helyezi egységes rendszerbe a múzeumi, könyvtári, közművelődési, előadó-művészeti és alkotóművészeti területekre vonatkozó szabályokat, és ehhez igazodik a támogatási, a szakmai koordináló és ellenőrzési rendszer. A támogatások alapját az új kulturális statisztikai rendszer adja.
A különböző ágazatok (múzeumi, könyvtári, közművelődési, előadó- és alkotóművészeti terület) leírásakor a közművelődési terület kapta a legnagyobb terjedelmet, és magában a törvényjavaslatban is kiemelt szerepet kap a közművelődés. Az előterjesztés alapján ezen a területen is egységesítés történik, ugyanakkor „megőrződnek a különbözőségek is (népfőiskola, népi alkotóház)”.
- A háromezer fő alatti településeken egységes közösségi tér láthatja el a közművelődési és könyvtári, de akár a muzeális és művészeti feladatokat is,
- az ötezer fő feletti településeken közösségi központ jön létre.
A könyvszakmát érdekelheti leginkább, hogy létrejön a Nemzeti Könyvkultúra Kuratórium, a miniszter könyvszakmai tanácsadó testülete, amely az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti egységeként működik. „Létrehozva ezzel az egységes, értékelven működő települési könyvellátást, ami által minőségi értékalapú kiadványok kerülnek minden ötezer fő alatt település közösségi terébe, közösségi központjába.”
ORSZÁGOS ELLENŐRZÉSI RENDSZER
Az előterjesztés kitér a támogatásra is. Eszerint az állami és az önkormányzati támogatások átláthatóságának biztosítására minden kulturális szervezetnek kötelező szolgáltatási tervet készíteni, amiből láthatóvá válik a kulturális alapfeladat-ellátás. A szolgáltatási tervben megjelennek az állami támogatások mellett a további bevételi források és azok szakmai feladatokra történő felhasználása is, ezáltal átfogó kép alkotható a támogatásokról és azok felhasználásáról. A kulturális feladatellátók támogatásának fő forrásai az előterjesztés szerint:
- az állam és az önkormányzatok által nyújtott működési feladatfinanszírozás,
- a saját bevételek,
- a pályázati források és
- a szponzoráció, mecenatúra forrásai.
Létrejön továbbá egy országos kulturális szakmai ellenőrzési rendszer, amely az állami kulturális feladatellátást, a közpénz hatékony, szakmai elvű felhasználását, valamint a szakmai feladatellátást ellenőrzi. Ez az ellenőrzési rendszer „segíti a szükséges szakmai kontrollrendszer kiépítését, a tevékenységek fejlesztését, a szakmai munka színvonalának emelését, a kulturális feladat minőségi szintjének megállapítását”.
TELJES KÖZPONTOSÍTÁS
Bár az előterjesztők azt hangsúlyozzák, hogy az új szabályzás egyszerűbb, rugalmasabb és korszerűbb lesz, nehéz nem bürokratikus intézkedések halmazának tekinteni. A többfajta kulturális szervezettel rendelkező, vármegyei hatókörű városoknak, a fővárosnak és a fővárosi kerületeknek például „annak érdekében, hogy a településen működő kulturális szervezetek munkáját és feladatait összehangolják”, kulturális rendeletet kell alkotniuk, „amely szerint értékelik a középtávú terveket, elemzik és meghatározzák a kulturális feladataikat”.
