Váratlanul félbeszakadt a Völner–Schadl-ügy tárgyalása, mikor belépett a terembe Szabó Bálint. A Blikk tudósítása szerint Szabó szó nélkül beült a vádlottak mögé, majd, miután nem volt regisztrációja, a bíró felszólította, hogy hagyja el a tárgyalótermet.
A tudósítás szerint Szabó erre kissé emelt hangon azt mondta, a tárgyalás nyílt, hely van, nem zavar senkit, ezért nem megy el. A lap szerint a szóváltás után végül szünetet rendelt el a bíró és kiüríttette a termet, Szabó pedig távozott. A HVG ugyanakkor megjegyezte, hogy két hete is próbált regisztráció nélkül beülni a tárgyalásra, de nem engedték be a törvényszék munkatársai, és akkor is csak a bíró felszólítására hagyta el a helyszínt.
KÉPVISELŐ AKKOR, VAGY SEM?
Szabó Bálint egyébként pénteken, a közgyűlésen okozott pár kellemetlen pillanatot Botka Lászlónak is. Ekkor a jegyző, Martonosi Éva közölte, hogy a Pécsi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Szabó Bálinttal kapcsolatos korábbi döntésüket, ennek értelmében a politikus továbbra is képviselő, így hivatalosan is részt vehetett a közgyűlésen. Ez után kérdezgette Szabó Bálint Botka Lászlót az “Itt az idő” nevű Facebook oldalon közvetített videójában arról, hogy vajon adnak-e ki közleményt, mely szerint ott van, mint képviselő?
A közgyűlés után, pénteken este adott ki végül egy közleményt a Pécsi Törvényszék. Ekkor kiderült, hogy a hirdetményi kézbesítés nem volt szabályszerű, ezért a bíróság az ítélet jogerőre emelkedését tévesen megállapító, április 8-i végzését helyezte hatályon kívül. Hozzá kell tenni, hogy kizárólag a végzést helyezték hatályon kívül, az ítéletet magát nem. Így írnak:
“Hangsúlyozni szükséges tehát, hogy a méltatlanság megállapítását és dr. Szabó Bálint Gábor önkormányzati képviselői megbízatása megszűnését kimondó közgyűlési határozatot támadó keresetet elutasító ítélet hatályon kívül helyezésére nem került sor, mindösszesen az még nem emelkedett jogerőre. Utalni szükséges arra is, hogy dr. Szabó Bálint Gábor felperes perbeli magatartása a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, perelhúzó magatartása is közrehatott a kézbesítési nehézségek kapcsán. A törvényszék az ismételt, szabályszerű kézbesítést követően állapítja meg az ítélet jogerőre emelkedését, avagy a bejelentett fellebbezés alapján az iratokat a Fővárosi Ítélőtáblára terjeszti fel.”
