Vajon hova lettek az emberek? Öt év alatt eltűnt több mint 170 ezer szavazó, Csongrád-Csanád vármegyében is lecsökkent a választásra jogosultak száma
Mintegy 170 ezerrel kevesebben szerepelnek az önkormányzati választás névjegyzékében, mint öt évvel ezelőtt – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból, amelyből az is kiolvasható, hogy Csongrád-Csanádban 3,41 százalékkal kevesebben járulhatnak az urnák elé.
A 2019-es önkormányzati voksolásnál a szavazás napján mintegy 8 millió 25 ezren szerepeltek a választói névjegyzékben, az idei június 9-ei választáson az NVI adatai szerint csaknem 7 millió 855 ezren szavazhatnak, így 170 ezerrel (2,12 százalékkal) csökkent a választásra jogosultak száma – áll a Portfolio összegzésében.
KÉT VÁRMEGYÉT KIVÉVE, MINDENHOL CSÖKKENT A VÁLASZTÁSRA JOGOSULTAK SZÁMA
Két vármegye kivételével valamennyi vármegyében és a fővárosban is csökkent a választásra jogosultak száma: a
- legnagyobb arányban, 5,02 százalékkal Békés vármegyében (287 ezerről 272,5 ezerre),
- négy százaléknál nagyobb a csökkenés Tolna vármegyében (4,71 százalék),
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (4,57 százalék),
- valamint Nógrád vármegyében (4,12 százalék).
Három százaléknál nagyobb a csökkenés
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (3,91 százalék),
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (3,81 százalék),
- Csongrád-Csanád vármegyében (3,41 százalék),
- Baranya vármegyében (3,31 százalék),
- Heves vármegyében (3,2 százalék),
- valamint Bács-Kiskun vármegyében (3,07 százalék).
Két százalék fölötti a választópolgárok számának csökkenése
- Budapesten (2,67 százalék),
- Veszprém vármegyében (2,53 százalék),
- Hajdú-Bihar vármegyében (2,36 százalék),
- Somogy vármegyében (2,15 százalék)
- és Komárom-Esztergom vármegyében (2,11 százalék).
Egy százalék fölötti a csökkenés
- Vas vármegyében (1,95 százalék),
- Zala vármegyében (1,93 százalék)
és Fejér vármegyében, ahol arányaiban a legkevésbé csökkent a választók száma, mindössze 4617-tel (1,33 százalék) szerepelnek kevesebben a névjegyzékben, mint öt éve: akkor mintegy 346 ezer, most valamivel több mint 341 ezer választásra jogosult szerepel a névjegyzékben.
A LEGNAGYOBB NÖVEKEDÉS PEST VÁRMEGYÉBEN VAN
Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében viszont nőtt a választásra jogosultak száma. A legnagyobb, 2,7 százalékos növekedést Pest vármegye mutatja: ott öt év alatt 27 970-nel emelkedett a névjegyzékben szereplők száma, 1 millió 35 ezerről 1 millió 63 ezerre. Győr-Moson-Sopron vármegyében 1,52 százalék a választásra jogosultak számának növekedése, 370 ezerről 376 ezerre emelkedett a választópolgárok száma.
A fővárosban 1 millió 331 ezer választásra jogosult él, az összes választó valamivel kevesebb mint 17 százaléka, a legkisebb vármegyei választókerület Nógrád, ahol az összes jogosult valamivel kevesebb mint két százaléka (152 ezer választó) él.
A lap szerint a választásra jogosultak száma a választás kiírását követő napon, március 13-án 7 879 941 volt, vagyis a választás kitűzése óta mintegy 25 ezerrel csökkent a névjegyzékben szereplők száma; ennek a 25 ezer embernek a nagy része elhunyt, egy kisebb csoportja pedig elveszítette választójogát.
VOKSOLNI KIZÁRÓLAG ÉRVÉNYES OKMÁNYOKKAL LEHETSÉGES
A 2024. június 9-i önkormányzati választáson reggel 6 órától este 19 óráig lehet szavazni. Voksolni kizárólag a választás napján érvényes okmányokkal lehet. A június 9-i választásokon a választópolgároknak érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel kell igazolniuk személyazonosságukat, a lakcímüket, személyi azonosítójukat pedig a lakcímkártyával.
