1848/49-es emlékhelyek nyomában: szegedi történészek keresték fel a szabadságharc fontos állomásait a Bánságban, exkluzív interjú Zakar Péterrel

Háromnapos tanulmányutat szervezett az 1848/49-es események emlékhelyeire a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület és a Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület. A múlt hétvégén zajló programon a Honismereti Egyesület tagjai, történelem tanárok, és az 1848/49-es események iránt érdeklődők vettek részt. Az emléktúra állomásairól és programjairól Prof. Dr. Zakar Péter történésszel, a Szegedi Tudományegyetem Modernkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi tanárával beszélgettünk, aki maga is részt vett az úton, melynek egy-egy állomásán kis előadásokat is tartott a résztvevőknek a történelmi eseményekről.

Mint Zakar Péter elmondta, a Szegedi Tudományegyetem Modernkori Magyar Történeti Tanszéke és a Honismereti Szövetség május 30-án, tartotta meg a Bánság és Szeged 1848/49-ben című konferenciáját. A rendezvényhez kapcsolódóan május 31-e péntek és június 2-a vasárnap között egy háromnapos tanulmányutat szerveztek a Bánságba, és egy kicsit átnyúlva a Bácskába. Az út lényege az volt, hogy a résztvevők egy civil találkozó keretében megtekinthessék a bánsági 1848/49-es emlékhelyeket.

MEGEMLÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS

A program során az érdeklődők testközelből láthatták a szabadságharc szempontjából jelentős helyeket, melyekről nagyon sok hasznos tudnivalót tudhattak meg az egy-egy helyszínen tartott megemlékezések során. A résztvevők végül koszorúzással tisztelegtek történelmünk egyik legjelentősebb eseményéhez köthető helyek és személyek előtt.

ELSŐ ÁLLOMÁSUK ARAD VOLT

Zakar Péter elmesélte, első állomásuk Arad volt. Arad ugyan nem a Bánság része, ám annak határához közel helyezkedik el. Itt a résztvevőknek volt szerencséjük megtekinteni:

• az aradi Szabadság-szobrot,
• az aradi Ereklye Múzeum anyagát, itt található ugyanis az egyik legjelentősebb 1848/49-es gyűjtemény,
• valamint az Arad Megyei Múzeum Képtárát, melynek érdekessége, hogy  a Magyar Szépművészeti Múzeum letétjeként felbecsülhetetlenül gazdag gyűjteménnyel rendelkezik a történelmi képekből, például Feszty Árpád híres alkotásaival találkozhat itt a látogató.

ÚJBESENYŐ ÉS TEMESVÁR VOLTAK A TÚRA KÖVETKEZŐ ÁLLOMÁSAI

Aradot követően a Bánságba, Újbesenyőre vezetett a résztvevők útja. Itt megtekintették az 1849. augusztus 9-ei temesvári csatának emléket állító helyet. Ezután érkezett a csapat Temesvárra:

• itt felkeresték a temesvári születésű Klapka György emléktábláját,
• megnézték a főhadparancsnokság épületét,
• továbbá azokat a helyeket, melyek a korabeli eseményekben meghatározó szerepet játszottak.

A csapat a napot az Új Ezredév Református Központban egy könyvbemutatóval egybekötött szakmai esttel zárta, ahol temesvári civil szervezetek vezetőivel is találkoztak.

VUKOVICS SEBŐ KRIPTÁJÁBAN IS JÁRTAK

Másnap Berekszóra vezetett a résztvevők útja, ahol Vukovics Sebő, a Szemere-kormány igazságügyminiszterének kriptája található. A csapat következő állomása Gyertyámos volt, ahol megnézték a helyi honvédelmi emlékművet. Ezt követően érte el a társaság Zsombolyát (Hatzfeldet). A település nem csupán az 1848/49-es emlékek miatt fontos helyszín, hanem amiatt is, hogy a második világháború idején nagyon sok magyar és német lakost vittek el innen kényszermunkára.

NAGYBECSKEREKET ÉS TÖRÖKBECSÉT IS FELKERESTÉK

Innen a szerbiai Nagybecskerekre érkeztek meg az emléktúra résztvevői. Másnap pedig Elemérre látogattak el, ahol Kiss Ernő honvéd altábornagy kriptáját keresték fel. A sírhely látogatása, mint Zakar Péter elárulta, püspöki engedélyhez kötött, ők viszont voltak olyan szerencsés helyzetben, hogy lemehettek és megtekinthették ezt a kriptát is. A csapat következő állomása Törökbecse volt, ahol Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvéd tábornok mellszobrát keresték fel. “Törökbecsén még számomra is nagyon érdekes volt, hogy a hatalmas Turul – szobor egyes darabjai láthatóak voltak a templomkertben” – árulta el Zakar Péter.

ZENTÁN ZÁRTÁK AZ EMLÉKUTAT

A tanulmányút során ezután a résztvevők átkeltek a Tiszán, a bácskai részen közelítettek vissza Szeged felé. A zentai temetőben még megálltak, ahol az 1849-es tragikus eseményekről hallhattak egy előadást.

A fotókat köszönjük szépen Zakar Péternek!